Orbán Balázs: családbarát fordulatot szeretnénk végrehajtani a Kárpát-medencében
A magyar kormány családbarát fordulatot szeretne végrehajtani Magyarországon és a Kárpát-medence magyarságával kapcsolatban, s ebben a civil szervezeteknek szerepe is jelentős - jelentette ki Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a felvidéki magyar fiatalok legrégebbi hagyományokra visszatekintő nyári rendezvényének, a Gombaszögi Nyári Tábornak az egyik fórumán csütörtökön.
Orbán Balázs erről, “A kormány és a civilszféra együttműködése” címet viselő, a Ma7 médiacsalád által szervezett fórumon beszélt.
Az államtitkár felmérésekre hivatkozva rámutatott: Magyarországon magasabb a “vágyott gyermekek” száma, mint a megszületett gyermekeké, vagyis kevesebb gyermek születik, mint amennyit a gyermekvállaláson gondolkodó szülők szeretnének, az államnak pedig kötelessége, hogy csökkentse azt a különbséget. Elmondta: a jelenségnek több oka van, ezek egyike a gyermekvállalással járó anyagi természetű kihívások, amelyek leküzdésében az állam különböző ösztönző rendszereket felhasználva igyekszik segíteni. Hozzátette: a materiális támogatáson kívül fontos a gyermekvállalással összefüggésben a szemléletváltozás is, de ezt az állam nem tudja közvetlenül befolyásolni, és ezen a téren a civil szervezeteknek játszhatnak jelentős szerepet.
Kifejtette: ezért nagyon fontosak azok az önkéntességen alapuló civil szerveződések, amelyek a családban élés és a gyermekvállalás kultúráját segítik.
“Mi egy családbarát fordulatot szeretnénk Magyarországon és az egész Kárpát-medence magyarságával összefüggésben végrehajtani, s ebben a civil szervezeteknek a közösségépítő és közegépítő szerepe nagyon jelentős” – hangsúlyozta Orbán Balázs. Hozzátette: ezért a civil szervezetek számára rendelkezésére álló források folyamatosan bővülnek. Rámutatott: ezen a téren a kínálat megteremtése után bővül a kereslet is, vagyis míg néhány éve még “nem volt divat” a gyermekvállalással és családbarát tevékenységgel foglalkozó szerveződésekben tevékenykedni, ma viszont egyre többen vannak ilyenek.
“Nagyon bizakodó vagyok, hogy ezzel a szemléletváltással tízéves időtávon belül lehet eredményeket elérni” – jelentette ki, hozzátéve: ezt az állam csak a civil szervezetekkel való stratégiai partnerség keretén belül együttműködve tudja megtenni.
Orbán Balázs elmondta: sokkal inkább elkötelezett a magyar kormány ma a civil hálózatok munkája iránt, mint bármikor korábban, amit az is mutat, hogy az ezekhez eljutó kormányzati források megduplázódtak az elmúlt években. Az államtitkár ugyanakkor kiemelte különbséget kell tenni az önkéntességen alapuló civil szervezetek és a nemzetközi beágyazódással rendelkező nem kormányzati szervezetek (NGO) között, mely utóbbiak meghatározott politikai, ideológiai agendát képviselnek.
“A magyar kormány úgy gondolja, hogy ezek tevékenységét nem kell magyar állami pénzből támogatni, (…) s amikor a magyar állam nemzetbiztonsági érdekeivel szembeni tevékenységet fejtenek ki, akkor az ellen fel kell lépni” – jelentette ki Orbán Balázs.
A fórum másik résztvevője, Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke a szervezet felvidéki tevékenységéről beszélt. Rámutatott: az elmúlt három évtizedben egy építkezés zajlott, ám a célokat tekintve továbbra sincs változás, arra igyekszenek bátorítani az itt élő magyar embereket, szülőket, hogy magyar oktatási intézményekbe írassák a gyermekeiket. Hozzátette: megvannak az eredmények is, hiszen a demográfiai folyamatok dacára évek óta nem csökkent a magyar iskolákba íratott gyermekek száma a Felvidéken.
