Országos baba-mama/papa klubok találkozója – beszámoló

Gesztesi Olimpia, mint a rendezvény háziasszonya elmondta, hogy idén másodszor szervezik meg ezt az országos találkozót, melynek célja egyrészt a közösségépítés, másrészt az információcsere. A rendezvényen mind az előadás, mind a nagy- és kiscsoportos beszélgetések során olyan témákat járnak körül, amelyek kisgyermekes közösségekben felmerülnek. Elmondása szerint nem kevés baba-mama szolgálató is létezik már, őket is meghívták a rendezvényre. A résztvevő klubok képviselői munkájukat segítő kiadványokat is kaptak.

Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a védőnők nagyon sok, általában személyes kapcsolatokon keresztül tudják segíteni a családokat. Kis közösségekben megtartó erőt tudunk kialakítani, és amikor a szakmai segítség nem tud jelen lenni, akkor ők egymásnak is tudnak segíteni – hangsúlyozta. Elmondása szerint sok helyen a védőnők is szerveznek kiscsoportos foglalkozásokat, hasonló élethelyzetben lévő családok számára, mert ők is nagyon fontosnak tartják a kisgyermekes családok közötti élő kapcsolattartást. Elmesélte, hogy ott, ahol védőnők is szerveztek baba-mama klubot, a korábbi csendes védőnői váróterem megélénkült, nyüzsgő, élettel teli helység lett, mert az egymást a baba-mama klubon megismerő kismamák, édesanyák a várakozás alatt immár beszélgetnek egymással. A védőnők számos helyen megtapasztalták azt is, hogy az anyák után egyre több nagyszülő és édesapa is bekapcsolódott a helyi klubok életébe. Sőt, több helyen a védőnői kezdeményezést agilis anyukák vették és  folytatták a klubok szervezését, akár saját lakásukban, kertjükben is, amiből több helyen minibölcsik, miniovik alakultak.

Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, mint a Mozgalom alapító-támogató tagja előadásában a gondolati és fizikai érintés hatásairól, fontosságáról beszélt. Elmondása szerint mára már tudományos igazolást nyert az, hogy mindazt, amit gondolatként a fejünkbe veszünk, azaz gondolunk, az képzetesedik, azaz az érzelmi agyban képzettként megjelenik, és ezt követően pedig megtestesül, azaz a a test befogadja és reagál rá a maga nyelvén és útján. Sőt, már biológiailag is igazolták a gondolatoknak ezt a sajátos útját: ami a bal agyféltekénkben megfogalmazást nyer, az a jobb agyféltekénkben képzetté válik, és végül a testünk válaszol rá. Ezért kiemelkedően fontos annak jelentősége, hogy milyen gondolatokat teszünk be a fejünkbe, már a gyermekvállalásról való gondolkodás időszakában is, majd a babavárás, végül a kisbaba megszületését követően – hangsúlyozta. Érdemes hagyni a (tervezett) baba körüli pozitív gondolatokat megfogalmazódni, majd képzetté válni, mert ezzel a nő már kapcsolatot tud teremteni (leendő) babájával. Jó esetben ez nem egyedül történik, hanem párjával közösen, így a babáról való gondolkodás és döntés is közös lesz, ami azért is fontos, mert – ahogy számos kutatás bizonyítja –, a leendő és gyakorló anyák legfontosabb igénye a biztonság. Mivel ezekben az előbb említett időszakokban az édesanyák nagyon szenzitívek, fogékonyak a külső hatásokra, könnyen befolyásolhatóak, átveszik a félelmeket, szorongásokat, és ha ezeket a gondolatokat vizuálisan nem engedik el – egy lufiba fújt levegőként, vagy felhőként – akkor azok megtestesülnek, és a magzat, illetve a kisbaba is átveszi őket.

Az érintésnek hatalma van – fogalmazott az előadó. Veleszületetten társas lények vagyunk, az érintkezésnek pedig a legkisebb egysége az érintés maga. Az érintéstudomány azt tárta elénk, hogy olyan érintésérzékenyek vagyunk, hogy amikor megérintenek, az érintés befut az a jobb agyféltekénkbe („érző agy”), amely átkapcsol a a talamuszba, és így az együttérzés és empátia csatornáját be tudjuk általa indítani. Azt a tézist, hogy érzelmi többlet jelenik meg ott, ahol megtörténik az érintés, két 1996-os kísérlet elmesélésével is alátámasztotta: egy telefonfülkés (a pénztárcáját kereső ember által megérintett személyek visszaadták a pénztárcát, a többiek nem), és egy könyvtáras kísérlettel (a könyvtáros által megérintett látogatók sokkal pozitívabb véleménnyel voltak a könyvtári szolgáltatásokról, mint akiket nem érintett meg). Megtudtuk, hogy a kisbabának milyen veleszületett érzékenysége van: testünk bizonyos részeinek (tenyér, talp, arc, ajak és nemiszervek) veleszületetten alacsonyabb az ingerérzékenység, azaz nagyobb az ingerelhetőség.

Bagdy Emőke előadásában beszélt az érintésről, mint elemi szükségletről („a simogass vagy üss, de mindenképpen érints meg” jelenségről), valamit az ezzel kapcsolatos játszmaelméletről („erőfeszítés az érintésért”), végül megemlítette, hogy az érintés, simogatás megszelídíti az affektusokat; ezt bizonyítja a kriminális-aszociális gyerekek érintéses-szelídítésterápiája.

A kötődő nevelés (Büki A.) illetve  az ún. „babakocsis kultúra” (Spock) közötti különbségekről elmondta, hogy míg az előbbi a baba igényeihez igazodik (igény szerinti szoptatás, hordozás, együttalvás, intenzív testi-lelki kapcsolat, gyors reagálás sírás esetén),  addig az utóbbi a gondozási rendszer kialakítására törekszik (időben szabályozottan táplálás, elkülönítés, testkontaktus-szegény, nevelési elveken alapul, sírás esetén nem vagy későn reagál). Az előadó ismertette, hogy tudományosan igazolt, hogy a hordozott babák nyugodtabbak, mozgékonyabbak, ritkábban sírnak, önállóbbak, bátrabban kommunikálnak, kevésbé van szükségük átmeneti, ún. anyapótló tárgyakra.

Összefoglalásképpen Bagdy Emőke ismertette, hogy kötődő nevelés kultúra három összetevője (szoptatás, hordozás, alvás) egyenként és összességében is jelentősen növeli a baba anya-kötődés szükségletének kielégítését. Ennek arányában csökken az anyapótló, önvigasztaló átmeneti tárgy iránti szükséglet; az anyai magatartás-választást a hordozás és az együtt alvás terén erőteljesen befolyásolják az anya saját gyermekkori tapasztalásai; viszont a szoptatásra ilyen összefüggést nem találtak – zárta előadását.

Krúdy Zsófia, a PárKatt társkereső vezetője és Krúdy Tamás, a Nők Lapja vezetőszerkesztője arról beszéltek, hogy mi az apa és a párkapcsolat szerepe kisgyermekkorban. Megindítóan mély és őszinte vallomásban tárták elénk hatgyermekes házasságuk előtti és alatti párkapcsolatuk mélységeit, a házasságukat megelőző nyolc év se veled-se nélküled időszakának nehézségeit, az elköteleződéstől és a gyermekvállalástól való férfiúi félelmet; a női megfelelési kényszert és önkéntes áldozati szerepvállalást, házasságuk első időszakát, amikor azt hitték, hogy minden rendben van, de mégsem voltak boldogok, hiszen sorra történtek a vetélések és Zsófia beleszeretett valakibe. Elmondásuk szerint a teljes változást egy közös lelkigyakorlat hozta el számukra, ahol végre tisztába tudták tenni párkapcsolatuk előzményeit és jelenét, különös tekintettel a szexuális életükre, és azóta végre megélik a teljes önátadást, életük minden, így szexuális életük terén is. Beszéltek arról is, hogyan készítik fel gyermekeiket a szexuális életre, kiemelve az önmegtartóztatás fontosságát.

Az előadások után Molnár Enikő, a Maminbaba franchise tulajdonosa tartott hordozott babákkal közös mozgást, majd Andrek Andrea pszichológus, az Apa-füzetek és Nagyszülő-füzet társszerzője moderált nagycsoportos beszélgetést testvér érkezik témában. Olyan hallgatói kérdéseket beszéltek át a részvevők mint: van-e ideális korkülönbség a gyermekek között; tulajdonképpen mi is az a testvérféltékenység; mi a teendő, ha egy gyermek másképp áll a testvér-váráshoz mint a szülők, vagy ha a szülők nem értenek egyet ebben a kérdésben; örömforrás-e egy gyermek számára a testvér, egyformán kell-e szeretniük a szülőknek a gyermekeiket, számít-e, hogy ki hányadik gyermek/testvér, miért a középső gyermek(ke)nek a legnehezebb, mekkora teher az, ha a szülők más nemű gyermeket várnak.

Ebéd után következett a Kapcsolat fotópályázat eredményhirdetése, majd párhuzamos kiscsoportos beszélgetések, négy különböző témában: online klubok – munka és magánéletről Újvári Enikő (Három Királyfi Három Királylány Mozgalom munka-magánélet munkacsoport vezetője); kommunikációról Szendrei Edit (Vendég a Háznál, MTA Kossuth Rádió szerkesztő); szülésélményről Puroszné Nagy Magdolna (dúla, perinatális szaktanácsadó), gyermekszületés utáni családi működésről Dányi Zoltán (pár- és családterapeuta) moderálásával.