Panoptikum, vagy skanzen helyett élő mesekönyv

Visegrád az év bármelyik időszakában megér egy látogatást, hiszen fekvése, hangulata, a palota, a fellegvár, a Salamon-torony hatalmas élményt nyújt a gyerekeknek éppúgy, mint a felnőtteknek. Néhány éve azonban van még egy ok, amiért Visegrádra jó elmenni, ez pedig a Mátyás Király Történelmi Játszótér.

A történelmi játszóterek, mesekertek megjelenésük első pillanatától rendkívül népszerűek hazánkban. Egyre több az ún. tematikus játszótér, ahol a gyerekek valamilyen kerettörténetbe csöppennek, és miközben kipróbálják a játszóeszközöket és barangolnak a területen, megtanulnak valamit múltjukról, kultúrájukról, történelmükről is. A Millenárison található Zöld Péter játszótér, a pesthidegkúti Mátyás király játszóudvar is jó példa erre, mi most azonban maradjunk Visegrádon.

A majd’ kétezer négyzetméternyi kiterjedésű visegrádi Mátyás király játszótér egyedülálló az országban. A két vitéz őrizte kapun át elénk tárul a színpompás park, ahol órákig lehet barangolni, bujkálni, felfedezni. Van itt óriási labirintus, életnagyságú hajó, őrtorony-méretű királyi trón, vadaskert, íjászpálya, titokzatos kis ösvények, küzdőtér, harci libikóka, egy hatalmas, erős vitéz tartotta forgóhinta, vadaskert, Beatrix trónja, a Remetelak, és még sorolhatnánk.

A játszótér megálmodója Kő Boldizsár grafikusművész és Czér Péter szobrászművész-építész volt. Kő Boldizsárnak az országban már számos helyen (Balatonkenese, Budapest, Zsámbék) épültek mesekertjei. A grafikusművész úgy fogalmazott, hogy a visegrádi játszótér esetében nem egy panoptikumot, vagy egy skanzen-jellegű helyet szerettek volna létrehozni, hanem egy nagy, színes mesekönyvet. “A hagyományos játszóterek olyanok, mint a konditermek: praktikus eszközök tömkelegei, ahol az örömöt egyedül kell megélni. Mi igyekeztünk valami olyat létrehozni, ahol az öröm közös megélésére van lehetőség. Amikor egy teljes osztály bemegy a visegrádi játszótérre, a gyerekek pillanatok alatt bele tudják helyezni a saját játékaikat azokba a terekbe, amiket létrehoztunk. Itt nem szabályozza semmi egy kötött irányba a fantáziájukat: olyan, mintha a kezükbe adnánk egy csomó filctollat, meg fehér papírt, hogy saját képzeletükkel töltsék meg az adott helyet.” Kő Boldizsár elmondta, hogy az egyik fő szempont az volt, hogy a mesébe rejtve “titkos háttérmunkával” a gyerekek azt is megérezzék, hogy mennyire büszkék lehetnek Mátyás királyra, illetve általában minden nagy magyar királyra, akik dicsőségeket vívtak ki ennek az országnak.

A park arculatát jelentősen meghatározó harminc-negyven hatalmas szobrot egytől egyik képzőművészek faragták és festették, ahogy minden más játszóeszközt is. Amikor már megérkezett a játszótér kivitelezéséhez szükséges uniós pénz, akkor derült ki, hogy a költségvetésből kifelejtették a festékanyagra és a festés munkadíjára szánt összeget, hatmillió forintot. A fa játékokat muszáj volt kezelni, de erre nem jutott keret. Ekkor – ahogy Kő fogalmaz – csoda történt: a Trinát magyar festékgyár felajánlotta, hogy támogatja magát Kő Boldizsárt, mint művészt, így már adományozhattak festéket, Kő barátai pedig éjt nappallá téve festették a szobrokat, a labirintust, a hajót, a kerítést. “Számtalan ember munkája van ebben a játszótérben. Nagyon komoly alkotótársakat kértem meg, nem kivitelezőként, hanem olyan emberként, akik önmagukban nagyszerű művészek. Mindenki nagyon sokat tett hozzá a saját tudásából, ami által a park sokkal jobb lett annál, mint amit én valaha is vártam.”

Természetesen egy játszótér leginkább akkor élvezhető, ha jó az idő. Visegrádon azonban az eső sem jelent gondot, a játszótér egyik végében ugyanis egy hatalmas játszóház kapott helyet, ahol a gyerekek sokféle logikai és társasjátékot kipróbálhatnak, nemezelhetnek, merített papírt, vagy kályhacsempét készíthetnek, illetve különböző előadásokat nézhetnek meg.

Külön kiemelendő, hogy a játszóház oldalában helyet kapott egy nagyon tiszta, pelenkázóval, kissámlival és ülésszűkítővel felszerelt mosdó is, valamint egy sor szabadtéri csap, amelyből szabadon ihatnak a szaladgálásban kimelegedett gyerekek.

A belépődíj gyerekeknek két éves kor alatt ingyenes, afölött 400 Ft, felnőtteknek 200 Ft. A játszópark hétfőnként zárva tart, a hét többi napjain pedig 10 órától 18 óráig látogatható.