Pártvélemények a család fogalmát érintő Ab-döntés kapcsán

Az Ab-nak a család definícióját megsemmisítő határozata után a parlamenti pártok sajtótájékoztató vagy közlemény útján tudatták véleményüket. A kormánypártok kivételével – a Jobbikkal az élen – közösen üdvözölték, hogy a neves grémium nem találta megfelelőnek az egy férfi és egy nő házasságon alapuló kapcsolatát – mint a család egyik lehetséges formáját az egyenes ági rokonság mellett.

Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn nyilvánosan kihirdetett határozatával megsemmisítette a családvédelmi törvény egyes, öröklési szabályokkal, valamint a család fogalmával összefüggő rendelkezéseit. Az alapvető jogok biztosa a tavaly elfogadott családvédelmi törvény egyes – a család fogalmáról, illetve a törvényes öröklés rendjéről szóló – szabályait diszkriminatívnak találta és június elején kezdeményezte alkotmánybírósági vizsgálatukat. A hétfői határozathirdetésen jelen volt az indítványozó, Szabó Máté ombudsman.

Lássuk hogyan reagáltak a bejelentésre a parlamenti pártok és az indítványozó!

A KDNP a jövőben is határozott és erőteljes védelmet kíván adni a házasság intézményének

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) a jövőben is határozottan és erőteljesen szeretné megvédeni a házasság és család intézményét, és ennek mindenféle fellazítását társadalomellenesnek tartja. A kisebbik kormánypárt frakcióvezetője szerint az öröklésre vonatkozó – hétfőn megsemmisített passzusok – az új polgári törvénykönyve elfogadásával rendeződni fognak.

HarrachPéter hétfői budapesti sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az Alkotmánybíróságot a jogállamiságot védőbástyájának tekintik, a testület minden döntését minden magyar állampolgárnak tudomásul kell vennie. Ezt teszi a KDNP is, ugyanakkor fontosnak tartják az az Ab működésével kapcsolatban, hogy az alkotmány védelmében szólaljon meg, távol álljon az alkotmánybíróktól minden politikai és ideológiai szempont. “Nem is feltételezzük ezt” – fogalmazott, majd megjegyezte: a KDNP-nek, mint a családok védelméről szóló törvény megalkotójának határozott véleménye van.

Az öröklésre vonatkozó passzusok megsemmisítéséről azt mondta: ezek az új polgári törvénykönyv elfogadásával rendeződni fognak, és nem lesz ellentmondás az egyes passzusok között.

A család fogalmára térve kiemelte: az élettársi kapcsolat egy szabadon választott életforma, ami kötöttségektől mentes. Miért akarnak jogkövetkezményeket kényszeríteni azokra, akik kötöttségek nélkül akarják élni életüket? – tette fel a kérdést, megjegyezve: úgy látszik az Ab-nak más a véleménye és rá akarja kényszeríteni. Az azonos nemű élettársakról pedig külön törvény rendelkezik.

Kiemelte: a KDNP határozottan és erőteljesen szeretné megvédeni a házasság és család intézményét, és azt vallják, hogy ennek mindenféle fellazítása társadalomellenes cselekmény. Idézte a családok védelméről szóló törvényt, miszerint a család az állam és a jog előtt már létező intézmény volt, nem ők találták ki, az van, tudomásul kell venni, annak fellazítására nincs lehetőség.

Harrach Péter kérdésre válaszolva azt mondta: ha ez lenne az első ciklusa bizonyára csalódott lenne, de már némi tapasztalattal rendelkezik, így ilyen érzelmek nem jelentek meg benne. “Elfogadom, tudomásul veszem, de más a véleményem” – fogalmazott.
 

LMP: a KDNP családok százezreitől tagadta volna meg ezt a státuszt

A Lehet Más a Politika üdvözli az Alkotmánybíróság (Ab) döntését, amivel megakadályozta, hogy “az erőszakos kisebbségi kormánypárt, a KDNP ideológiai nyomására” egy szűkítő értelmezéssel valódi családok százezreitől tagadják meg ezt a státuszt – írta az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében Ertsey Katalin.

Az LMP családügyi szakpolitikusa arra reagált, hogy az Alkotmánybíróság hétfőn nyilvánosan kihirdetett határozatával megsemmisítette a családvédelmi törvény egyes, az öröklési szabályokkal, valamint a család fogalmával összefüggő rendelkezéseit.

A testület indoklása szerint a családjogi törvény túl szűkre szabta a család fogalmát, amikor a család fogalmát egy férfi és egy nő házasságára, az egyenes ági rokoni kapcsolatra vagy családba befogadó gyámság alapjaira épülő kapcsolatrendszerként határozta meg.

Az öröklési szabályokkal kapcsolatban pedig kimondta, hogy a törvényes öröklés rendjének egyértelműnek kell lennie, a vizsgált rendelkezések viszont olyan mértékben mondanak ellen a polgári törvénykönyvben rögzítetteknek, hogy ez jogalkalmazói jogértelmezéssel már nem oldható fel, így sértik a jogbiztonságot.

Ertsey Katalin közleményében szomorúnak nevezi, hogy a parlament az LMP minden erőfeszítésének és tiltakozásának ellenére megszavazott egy olyan “családvédelminek csúfolt” törvényt, ami a KDNP “valóság elleni harcának szimbólumává vált”.

Az LMP üdvözli az Ab állásfoglalását, amely nem engedi, hogy a “valóságtól elrugaszkodott” családfogalom alapján hátrányosan különböztessenek meg egyes állampolgárokat. A párt bízik abban, hogy a jövőben a KDNP végre felhagy a “családellenes politikájával”, a kormánypártok a valóság alapján definiálják a család fogalmát és abból nem rekesztenek ki egyetlen állampolgárt sem.

A törvény köszönő viszonyban sem állt a valósággal, mivel a statisztikák azt mutatják, hogy egyre növekszik az élettársi kapcsolatban élők száma, a fiatal felnőtteknek mintegy hetven százaléka élettársi kapcsolatot alakít ki első tartós párkapcsolatként. A gyermekeknek körülbelül negyven százaléka születik élettársi kapcsolatban, akiknek a jogait szintén sértette a családvédelmi törvény – hívja fel a figyelmet a politikus.

MSZP: Az Alkotmánybíróság rehabilitálta az élettársakat

Az MSZP üdvözli az Alkotmánybíróság döntését, és elvárja a megsemmisített rendelkezésekből következő hátrányok felszámolását.

Az MSZP üdvözli, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a családvédelmi törvény őskonzervatív családdefinícióját. Ezt az MSZP már a parlamenti vitában is bigott, az állampolgárok szabadságát korlátozó, életszerűtlen meghatározásnak tartotta, és ezért a törvényt sem támogatta. Ez a definíció családként csak a házasságot és a szülő-gyerek kapcsolatot ismerte el, és kizárta a család fogalmából, a családnak járó védelemből és tiszteletből az élettársakat. Még ha évek óta neveltek közösen gyerekeket, akkor sem számíthattak közös családnak. A törvény szerint az élettársi közösségben csak a szülő és saját vérszerinti gyermeke alkotott családot, együtt az élettársak nem, és nem számítottak egymás családtagjainak az előző kapcsolatból származó gyermekek és anyjuk vagy apjuk őket akár évek óta nevelő élettársa sem.

A családvédelmi törvény ezzel hadat üzent a valóságnak: a létező családformák sokszínűségének. Nem vette tudomásul azt sem, hogy a gyermekek 43 százaléka ma nem házasságban születik. Az Alkotmánybíróság most a valóság és a kormánypártok közti csatában a valóságnak adott igazat, és távozásra szólította fel az államot a hálószobákból.

Az MSZP elvárja, hogy haladéktalanul változtassák meg az élettársakat és gyermekeiket büntető intézkedéseket. Változtassanak azon az adószabályon, amely szerint a három gyereket együtt nevelő élettársak, ha a három gyerek közül valamelyik egy előző kapcsolatból született, nem jogosultak a hasonló helyzetben lévő házastársaknak járó emelt összegű családi adókedvezményre.

Álljanak el attól a szándékuktól, hogy az új Ptk. még a családjogi fejezetből is száműzze az élettársakat, és viszonyukat az üzleti szerződésekkel foglalkozó fejezetben említse meg.

Lendvai Ildikó,
az Emberi jogi bizottság tagja

A Jobbik üdvözli a döntést

A Jobbik üdvözli az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői döntését, mert bár az ellenzéki párt támogatja a házasság intézményének erősítését, de mindezt nem az élettársi együttélés rovására – mondta Sneider Tamás, a párt országgyűlési képviselője az MTI-nek.
 

Az Alkotmánybíróság (Ab) nyilvánosan kihirdetett határozatában megsemmisítette a családvédelmi törvény családfogalmára, illetve a törvényes öröklésre vonatkozó rendelkezéseit. Indoklása szerint túlságosan szűkre szabott a család fogalma, amikor azt a törvény egy férfi és egy nő házasságára, az egyenes ági rokoni kapcsolatra vagy családba befogadó gyámságra épülő kapcsolatrendszerként határozza meg.

Sneider Tamás kifejtette: a Jobbik családként értékeli az élettársi viszonyban gazdasági közösséget alkotó és egy család felnevelésére vállalkozó párokat. Hangsúlyozta: az eredeti jogszabályt kezdeményező KDNP nem vette figyelembe a gyakorlatot, hiszen ma Magyarországon a kapcsolatok majdnem 30 százaléka élettársi viszony és sok esetben egyszerű okok miatt nem házasodnak össze a párok, például egy lakodalom magas költségei miatt. A Jobbik éppen ezért támogatja, hogy az élettársi viszony jogai ne csorbuljanak.

Sneider Tamás ugyanakkor hangsúlyozta: a Jobbik továbbra sem tekinti családnak az azonos neműk közti élettársi viszonyt.
 

Együtt 2014: minden gyermek egyenlő!

A “minden gyermek egyenlő” jogállami elv győzedelmeskedett az Együtt 2014 Választói Mozgalom szerint a hétfői alkotmánybírósági döntéssel.

Az Alkotmánybíróság (Ab) nyilvánosan kihirdetett határozatában megsemmisítette a családvédelmi törvény családfogalmára, illetve a törvényes öröklésre vonatkozó rendelkezéseit. Indoklása szerint túlságosan szűkre szabott a család fogalma, amikor azt a törvény egy férfi és egy nő házasságára, az egyenes ági rokoni kapcsolatra vagy családba befogadó gyámságra épülő kapcsolatrendszerként határozza meg.

Az Együtt 2014 Választói Mozgalom közleményében üdvözölte az Ab határozatát.

“Hisszük és valljuk, hogy család és család között nem lehet különbséget tenni azon az alapon, hogy annak tagjai milyen jogi formát kívánnak adni érzelmi közösségüknek. Gyermek és gyermek között nem tehet különbséget az állam attól függően, hogy házasságban vagy élettársi kapcsolatban nevelkedik-e” – olvasható a közleményben.

Az Alkotmánybíróság döntése nyomán a mozgalom felszólítja a kormányt, hogy ismerje el családnak az élettársi kapcsolatban élőket és gyermekeiket, az új polgári törvénykönyv parlamenti vitája során pedig térjen vissza ahhoz megoldáshoz, amely az élettársak jogait jelentősen bővíti!

A mozgalom elutasít minden olyan politikai törekvést, amelynek keretében “egy világnézeti párt a saját ideológiáját akarja rákényszeríteni a társadalomra” – olvasható a közleményben.

Elismerés illeti az indítványozó alapvető jogok biztosát és az Alkotmánybíróságot, amiért a magyar alkotmányosság és az európai emberi jogi értékek jegyében világossá tették: a polgárok egyik legszemélyesebb ügye a családi együttélés formájáról meghozott döntés – tudatta a mozgalom.

Az Együtt 2014 közleménye kitér arra is, hogy az Alkotmánybíróság határozata biztató hír mindazoknak, akik aggodalommal figyelik a magyarországi népesség fogyását, ugyanis annak megállításához minden család, minden gyermekvállalás azonos támogatására van szükség.

Ombudsman: az alaptörvény segítségével lehetséges korrigálni a jogalkotás tévedéseit

Az Alkotmánybíróság (Ab) családvédelmi törvénnyel kapcsolatos határozata megmutatta, hogy az alaptörvény segítségével hatékonyan lehet korrigálni a törvényhozás döntéseit – mondta az ombudsman hétfőn az MTI-nek.

Szabó Máté – aki indítványozta az Ab-nek a családvédelmi törvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítését – részt vett a testület nyilvános határozathirdetésén, azt követően az MTI érdeklődésére elmondta: nagy jelentőségű és előremutató határozatot hozott az Ab. Döntése nyomán látható, hogy az alaptörvény jogkiterjesztő értelmezése és a nemzetközi normák magasabb rendűek, mint a törvényhozásban születő “ellentmondásos, elsietett és emiatt hibáktól hemzsegő jogszabályok”.

Az Ab két szélsőség között egyensúlyozott, amikor távol tartotta magát attól a kormánytöbbséghez közel álló értelmezéstől, amely szerint az alaptörvényt megalkotó parlamenti többség eleve az alkotmányos elveknek megfelelő jogszabályokat alkot, ugyanakkor elhatárolódott attól felfogástól, amely elutasítja az alaptörvényt, és a “Vissza 1989-hez!” jelszavát képviseli – fejtette ki az ombudsman.

Az Ab az alaptörvényen és nemzetközi normákon alapuló kreatív, jogkiterjesztő értelmezése alkalmas arra, hogy a kormánytöbbség törvényhozásbeli hibáit korrigálja – hangsúlyozta Szabó Máté, aki hozzátette azt is: a döntés legfőbb üzenete az állampolgárok számára az lehet, hogy a házasság az egyik, de nem kizárólagos formája a családnak.

Az ombudsman kiemelte, hogy a családvédelmi törvény családfogalmának, illetve törvényes öröklésre vonatkozó rendelkezéseinek megsemmisítéséhez nagyon sokféle, szerteágazó, konkrét joghatások fűződhetnek majd, például a különféle együttélési formákban élő gyermekek kezelése vagy a családi pótlék terén.

Az öröklési joggal kapcsolatos bizonytalanságot az Ab döntése teljes mértékben megszünteti – mondta az alapvető jogok biztosa az MTI-nek.