Rétvári: a választás szabadsága marad
Minden elleknkező állítással szemben minden szülő szabadon dönthet a jövő szeptembertől felmenő rendszerben bevezetett hittan és erkölcstan órákkal kapcsolatban. Rétvári Bence ezt szombaton, egy a témában rendezett kerekasztal-beszélgetésen hangsúlyozta.

Minden elleknkező állítással szemben minden szülő szabadon dönthet a jövő szeptembertől felmenő rendszerben bevezetett hittan és erkölcstan órákkal kapcsolatban. Rétvári Bence ezt szombaton, egy a témában rendezett kerekasztal-beszélgetésen hangsúlyozta.
Hiánypótlónak nevezte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a 2013 szeptemberétől felmenő rendszerben bevezett kötelező iskolai hittan és erkölcstan oktatást.
Rétvári Bence az Oviparádé elnevezésű esemény keretében megtartott kerekasztal-beszélgetésen Horn Gábor volt liberális politikus, illetve Donáth László evangélikus lelkész, MSZP-s országgyűlési képviselő társaságában vitázott a témáról.
A KDNP politikusa hangsúlyozta, hogy a kormányzat szándéka, mely szerint átfogó erkölcsi és/vagy vallásos oktatást biztosítsanak a köznevelési intézményekben, abból a társadalmi tényből is következik, hogy a magyar emberek mintegy 90 százaléka nyitott a vallásra, nagyobbik részük aktívan gyakorolja is azt. Kiemelte ugyanakkor, hogy egyetlen gyermekre, szülőre sem szeretnék egyik vagy másik választást rákényszeríteni, mindenki szabadon dönthet arról, mely vallású hittanórát látogatja, illetve ez utóbbit vagy az erkölcstan órát preferálja.
Donáth László alapvetően nem értett egyet a hitoktatás iskolai oktatási rendszerbe történő kerülésével, véleménye szerint – és ezzel osztozott Horn Gábor álláspontjával – a hit magánügy, és nem tartozik az iskolai közösségre. Aggodalmának addott hangot a hittanórák lebonyolíthatóságával kapcsolatban is. Mint mondta, a törvény szerint osztályonként legalább hét azonos felekeztű gyermek esetén indul óra, erre szerinte ma egyetlen egyház lesz képes, a katolikus. A kisebb felekezetek – köztük a keresztény protestánsok vagy a zsidó vallásúak – szerinte e miatt kényszerű választás elé lesznek állítva.
Rétvári Bence válaszában emlékeztetett, miután az államtól nem várható el, hogy minden egyes felekezethez tartozó gyermekhez külön hittantanárt biztosítson, természetesen a választás szabadságát meghagyják a szülőknek, vagyis senkit nem kényszerítenek más vallású hittanóra látogatására. Hozzátette, a tervek szerint az órák látogatása alól egyébként is mentességet kaphat, aki iskolán kívül, saját gyülekezetében igazoltan részt vesz ilyen alkalmon. Másrészről pedig – tiszteletben tartva a nem vallásos polgárokat is – erkölcstan órai foglalkozás is választható.
Az SZDSZ voilt politikusa szerint a hittan és erkölcstan iskolába kerülésével az az egyik fő probléma, hogy nehéz, megoldhatatlan helyzetbe hozza a pedagógusokat, akik mindannyian – hivatásukból adódóan – eddig is nevelték a gyermekeket. Horn Gábor azt is kifogásolta, hogy az állam “túlterjeszkedik”, beleavatkozik a nevelésbe, amelyhez a szülőkön és az iskolán kívül nincs másnak köze.
A KDNP-s politikus szerint ez álprobléma, hiszen a pedagógusok a továbbiakban ugyanúgy nevelik erkölcsre (is) a tanulókat, pusztán arról van szó, hogy még hangsúlyosabban, külön órán is foglalkozhatnak azokkal a kérdésekkel, amelyek a leginkább foglalkoztatják az adott korú gyermekekt.
Arra a felvetésre, hogy felekezetek közötti nézetkülönbségeket is okozhat az új rendszer, az államtitkár felvetette: a jelenlegi egyházi életben kizártnak tartja, hogy “egymás torkának essenek” a felek, sokkal nyitottabbak, együttműködőbbek, “ne a XVII. századi egyházat képzeljük el” – fogalmazott. Horn Gábor azon állítására, hogy az emberek 35 százaléka ateista, elmondta, tuudomása szerint egyszámjegyű a magukat ateistáknak vallók aréánya, valóban sokak azonban azok száma, akik magukat vallásosnak tartják, az egyházi hierarchiában ugyanakkor nem hisznek.
“A hithez az államnak és az oktatásnak semmi köze” – mondta Donáth László, majd azt javasolta, aki gondolja, kérjen “felmentést” ezen órák alól, ahogyan ő is kapott egykoron testnevelésből. Hozzátette, iskolai vallásoktatással egyet tudna érteni, hitoktatással semmiképp.
Rétvári Bence hangsúlyozta, meggyőződése, hogy az erkölcstan szerves része a személyiség alakításának, éppen ezért kötelessége a kormányzatnak, hogy mindenki számára lehetőséget boztosítson annak gyakorlására.