Rétvári: egyre kevésbé jelent szegénységi kockázatot a gyerekvállalás
Kutatások szerint Magyarországon egyre csökken a jövedelmi különbség a gyereket nevelő és a gyerek nélküli háztartások között, azaz egyre kevésbé jelent szegénységi kockázatot a gyerekvállalás - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteken Budapesten, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) konferenciáján.
Rétvári Bence a Civilek a családok szolgálatában című műhelykonferencián kiemelte, a kormány egyik legnagyobb feladatának tekinti a családok anyagi biztonságának megteremtését, ezt azonban nem többlettámogatásokkal szeretné elérni, hanem a gyerekes családok anyagi hátrányainak kiküszöbölésével.
Az Eurostat kutatásai ismertetve elmondta, egy éve a gyerekes háztartások jövedelme átlagosan 4,8 százalékkal volt kevesebb, mint a gyerek nélkülieké, ez az arány mostanra 2,9 százalékra csökkent. 
2010. és 2017. között 131 ezerrel csökkent a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatának kitett, 18 éven aluli gyereket nevelő háztartások száma, ugyanezen időszakban pedig azon családok száma, amelyekben hat év alatti gyereket nevelnek és a szülők jövedelme az átlagjövedelem 60 százaléka alatt van, a felére csökkent – ismertette az államtitkár.
Mindezek alapján kijelentette, hogy érezhetően egyre kevésbé jelent anyagi kockázatot a gyerekvállalás.
Az állam azonban önmagában kevés a társadalom gondolkodásának megváltoztatásához, szükség van az egyházakra, a médiára, az önkormányzatokra, a vállalkozásokra és a civilekre is – tette hozzá az államtitkár.
A KINCS nemrég bemutatott felmérésére hivatkozva azt mondta, a gyerekvállalásnál fontos ugyan az anyagi tényező, de a megkérdezettek szerint még fontosabb az érzelmi biztonság és a lelki érettség. A pozitív hozzáállás erősítésében és a gátlások leküzdésében pedig óriási jelentőségük van a fent említett szereplőknek is.
Kitért arra is, hogy Európát az üres bölcsők kontinensének hívják, mert nem születik annyi gyerek, mint ahányan meghalnak. Erre a problémára különböző válaszokat adnak az országok, és a magyar kormány is megkérdezi a jelenleg zajló nemzeti konzultációban, milyen választ adjon a kihívásra. 
Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke elmondta, három alapfeladata van a szervezetnek: a közösségépítés, az értékvédelem és az értékfelmutatás. Hisznek abban, hogy nemzetépítő feladatuk van, ezért szeretnének példát kell mutatni a családoknak és a fiataloknak – tette hozzá.
Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom elnöke elmondta, döntéseik, programjaik során mindig azt mérlegelik, hogy ezek elősegítik-e kívánt gyerekek megszületését. 
Egyetemisták körében végzett felmérésük szerint a megkérdezettek 90 százaléka házasságban szeretnének élni, és átlagosan 2,5 gyereket terveznek, azonban akadályokba ütköznek és elképzeléseik nem valósulnak meg – ismertette az elnök. Ezért szeretnék az egyetemeket is családbaráttá tenni, hogy már a felsőoktatásban töltött évek alatt megszülessenek az első gyerekek, ennek érdekében már javaslatokkal éltek a kormány felé – mondta el.
Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubjának (Ficsak) alapító-elnöke közölte, hogy az egészséges életmód népszerűsítése és a nők munkaerőpiaci helyzetének javítása a két legfontosabb küldetésük. 
Utóbbival kapcsolatban elmondta, úgy látják, a nők félnek, hogy évekre kiesnek a munkaerőpiacról, és ez gátolja a gyerekvállalást. Ezért szeretnék a nőket és a munkáltatókat is meggyőzni, hogy lehet és érdemes gyerekes nőként dolgozni és gyereket nevelő nőket foglalkoztatni, ennek érdekében igyekeznek az atipikus foglalkoztatási formákat is terjeszteni.
Nagy Anna, az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány alapító-elnöke arról beszélt, hogy a gyereküket egyedül nevelők még mindig láthatatlanok a társadalomban, még mindig kevés szó esik róluk annak ellenére, hogy több mint félmillió gyerek él egyszülős családban.
Közölte, az alapítvány által létrehozott, május óta működő egyszülős központban jogi, pszichológiai, mediációs segítséget nyújtanak, támogatják a munkába állást, programokat szerveznek és közösséget építenek, valamint a mozaikcsaládoknak is próbálnak támogatást nyújtani. Eddig 660 család vette igénybe a szolgáltatásaikat, több mint 1400-an vettek részt nyári táboraikban, nyaralásaikon, szakmai rendezvényeikre pedig 630 szakember ment el – ismertette a számokat.
Pataki János, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke a szervezetet bemutatva közölte, 2001-ben alapította 12 magyarországi és határon túli egyesület a szövetséget, és ma már ernyőszervezetként fognak össze 87 tagszervezetet.
A határokon túl is nagy problémaként említette a társadalom elöregedését és az ott is érzékelhető demográfiai krízist, amelyen szeretnének úrrá lenni.
