Rezsiköltség: nulla!

Szerte a világon egyre több iskola találja meg a módját a spórolásnak a megújuló energia által. A Bowling Green-i Richardsville Általános Iskola is ilyen módszereket választott, s jelenleg havi 2000 dollárt keres azzal, hogy eladja az általa termelt pluszenergiát a helyi erőműnek

Az iskola példája az egész világon követőkre talált. Az intézmény 2010-ben nyitotta meg kapuit, és az amerikaiak első olyan iskolája volt, amely több energiát termel, mint amennyit egy évben felhasznál. A napcsövek közvetlenül az osztálytermekbe vezetik a napfényt, hatalamas költségeket megspórolva a villanyszámlán, míg a geotermikus lehetőségek összekapcsolva a napenergiával meg is oldották a maradék energiaszükségletet. A konyha, amely a legtöbb oktatási intézmény energiaszükségletének 20 százalékát felhasználja, olyan eszközöket alkalmaz, amelyekkel egyrészt egészségesebb ételeket lehet előállítani, másrészt amelyek kiváltják az olajban sütés opcióját. Az iskolában elhelyezett zöld monitorokon a diákok láthatják az épület aktuális energiafelhasználását, így azt is pontosan tudják, mennyit spórolnak, ha például lekapcsolják a feleslegesen világító lámpákat. Ezen beruházások által az iskola rezsiköltsége nem csak hogy nullára jön ki, de még bevételre is szert tesz, hiszen kb. 2000 dollárnyi energiát tud havonta eladni a helyi erőműnek.

A gazdasági világválság kezdete óta az iskolák szerte a világon komoly megszorításokra, költségcsökkentésekre kényszerültek. Az energián való spórolás tűnt az egyetlen megoldásnak. Az egyik legkeményebb válságsújtotta terület Amerikában Arizona állam volt. Sue Pierce, a Washingtoni Általános Iskolai Körzet energiaprogramjának vezetője elmondta: a megújuló eszközök beruházásával már az első évben 10 százalékkal sikerült csökkenteni a rezsiköltséget, a következő öt évben pedig ez az arány elérte a 40 százalékot. Ahogy terjedt a hír, egyre többen csatlakoztak a programhoz. “Csak a környezettudatos hozzáállás már 10-20 százalékos csökkenést eredményezett az első két hónapban. Az iskolák versenyezni kezdtek egymással és így egyre hatékonyabbak lettek energiaspórolás terén. Geotermikus eszközöket telepítettek és vízfogyasztásérzékelőket szereltek fel. A program olyan sikeresnek bizonyult, hogy az érzékelők költsége három hónapon belül megtérült. “Eleinte csupán az volt a célunk, hogy kevesebb pénz menjen el az iskola fenntartására”, mondja Pierce, “de a végére mindannyian elköteleződtünk a fenntarthatóság iránt.”

A Richardsville-i Általános Iskola és a többi körzeti intézmény Kentuckyban jóval Arizona előtt jár: ők voltak az elsők, akik egy ún. energiamenedzsert alkalmaztak, s már az első évben több mint félmillió dollárt spóroltak csupán kis változások által. 2003 óta a körzetnek több mint hétmillió dollár maradt a zsebében az energiabarát programok segítségével. Ez pontosan 45 tanári pozíció költségének felel meg. “Egészen máshogy állsz hozzá egy villany lekapcsolásához, amikor tudod, hogy csupán ilyen kicsi dolgok megmenthetik egy tanár állását”, mondja az Richardsville-i Általános Iskola igazgatója.

Amikor 1959-ben megépítették a bardstowni középiskolát, senki nem gondolt rá, hogy bármi is energiahatékonyan működjön az épületben. Ma az az első kérdés egy intézmény tekintetében, hogy hogyan lehet minél zöldebben gondolkodni”, vélekedik Pat Hagan, a Bardstown-i Városi Iskolák pénzügyi igazgatója. “A tanulók számára ez egy nagyon jó lehetőség, hogy megtanulják, felelősek a környezetükért, és hogy a környezettudatosság olyasvalami, amire nagy szükségük lesz egész életükben. Sokszor találunk tőlük kis üzeneteket, ilyen tartalommal: “Kedves Tanár Úr, elfelejtette a telefontöltőjét kihúzni a konnektorból. Ez heti öt dollár költséget jelent.” És nincs motiválóbb, mint efféle levélkéket kapni a diákoktól!”