SNI: ki számít sajátos nevelésű igényűnek?

Mit mond a jog?

Itthon az SNI kifejezést 2003-ban, a Közoktatási törvény módosításában használták először, amely felváltotta a “fogyatékos tanuló”, illetve a “más fogyatékos tanuló” kategóriákat, melyeket korábban használtak, és azt is meghatározták, kik kerülnek ebbe a kategóriába. A jelenleg hatályos köznevelési törvény szerint sajátos nevelési igényű az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

Szükségük van a különleges bánásmódra?

Az SNI-s gyerekek nevelése, oktatása történhet gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt többségi intézményben, melyről a szakértői bizottság véleménye dönt. Ezeknek a gyerekeknek szüksége van a különleges bánásmódra, fejlesztésre, amelyet a törvény biztosít is a számukra. A gyermek, tanuló számára biztosítani kell külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához:

• a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatását,
• a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tantervet, tankönyvet és más segédleteket.

A magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a képzési kötelezettséghez biztosítani kell:

• az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatását,
• a foglalkozásokhoz szükséges speciális tantervet, tankönyvet, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközöket.

A cikk itt folytatódik.