Soltész: 70 évesen is lehet harcolni

A szociális államtitkár szerint a társadalom ma nem kezeli értékén az időseket, de az idősek sem magukat. A probléma megoldásán dolgoznak, azt szeretnék, ha jókedvű, de főképp aktív öregek élnének az országban.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. április 29. szabo.daniel

A szociális államtitkár szerint a társadalom ma nem kezeli értékén az időseket, de az idősek sem magukat. A probléma megoldásán dolgoznak, azt szeretnék, ha jókedvű, de főképp aktív öregek élnének az országban.


Szombaton, a fővárosban megrendezett Nemzedékek Napja keretében átadták a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által meghirdetett két idősügyi pályázat díjait. A Kor-Társ munkacímű projektre közösségépítéssel foglalkozó szervezetek, míg az Életút pályázatra 60 év feletti magánszemélyek jelentkezhettek saját történetükkel, előnyt élveztek azok, akik fiatalokkal együtt, esetleg unokákkal pályáztak.

A kezdeményezés létjogosultságát jól példázza, hogy előbbi pályázatra 800 szervezet jelentkezett (213 kapott támogatást), utóbbira pedig közel 2500 pályamű érkezett. A hatalmas érdeklődés – vallja be kérdésünkre a minisztérium szociális államtitkára – a tárcát is meglepte, de ugyanezt fogalmazta meg a bíráló bizottság elnöki tisztét betöltő Jókai Anna Kossuth-díjas író is. Mint hangsúlyozta, mindez megcáfolta azt a hiedelmet, hogy az emberben az idő előrehaladtával feltétlenül fogyatkozni kellene az energiának, de megcáfolta azt is, hogy „ebben a felgyorsult világban csak a fiatalok fontosak”.

De miért is ennyire fontos az idősek aktivitásának növelése, illetve mit kell ezen pontosan érteni? – kérdeztük Soltész Miklóstól. A politikus emlékeztetett: az időskor nálunk sokáig azonos volt a leépüléssel, hajlamosak voltunk azt gondolni mi fiatalok az öregekről, hogy már „nem sok mindenre jók” és ezt sajnos ők maguk is elhitték legtöbbször. Az idősek most bebizonyították, hogy egyáltalán nem megfáradtak, szeretnek aktívak lenni, szeretnek élni.

Az idősödés folyamata persze sok fájdalommal, sok nehézséggel, betegséggel járhat, ez nem vitás, mi azonban azt gondoljuk, hogy ezzel együtt egy 60-70, akárhány éves ember is lehet hasznos tagja a társadalomnak. Példaként Kapisztrán Szent Jánost szoktam felhozni, akiről kevesen tudják, hogy kereken 70 esztendős volt akkor, amikor a nándorfehérvári diadalnál kétszer is sikerre vezette a magyar sereget. 70 évesen bizonyította azt, hogy a hazáért, a társadalomért bizony ilyen korban is küzdeni, tenni lehet – fogalmazott.

Nem mellékes tény az sem – tette hozzá Soltész -, hogy az idősek életének aktívabbá tétele nemcsak a saját, személyes életüket teszi szebbé, élhetőbbé, hanem nemzetgazdasági érdek is. Egy nyugdíjas ember, aki a legtöbb esetben a társadalom segítségére szorul, rengeteget adhat is a jövőnek: tapasztalatát örökítheti az őt követő generációnak, nevelheti, összetarthatja a családját, egyéb karitatív tevékenységet folytathat, közösségbe járhat, ami erősíti a társadalom szövetét. Ez lehet, hogy nem mérhető makrogazdasági szinten, de hosszú távon óriási szerepe lehet.

Megtudtuk, hogy az Életút pályázatra érkezett mintegy 2500 pályamű közül több mint 600 írás elolvasására nem jutott idő, ezért a tárca újabb pályázatot tervez kiírni. Soltész államtitkár elmondta, feltehetően ősszel, az Idősek Világnapja alkalmából tartják majd a második fordulót.

(Fotó: kormany.hu)