Szülői pótszabadság: nem egyértelmű, kinek jár
Sokszor nem egyértelmű, hogy a hagyományostól eltérő családmodellben hogyan járnak a gyerekek után a pótszabadságok.
Azt egyértelműen szabályozza a Munka Törvénykönyve, hogyan alakulnak a gyerek utáni pótszabadságok a szülők számára. Így egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után összesen hét munkanap pótszabadság jár a szülőnek a születéstől a gyerek 16 éves koráig. Fogyatékos gyermek esetén a pótszabadság két munkanappal nő.
De mi van olyankor, hogyha felborul a hagyományos családmodell és nem egyértelmű, kit is kell szülőnek tekinteni? Ennek járt utána az ado.hu. Mi van olyankor, hogyha válás után az anyához odaköltözik a barátja, akire a gyerek már-már nevelőapaként tekint? Őt is megilletné a pótszabadság? (Eláruljuk: nem. Magyarázat lentebb.)
A törvény zárórendelkezései szerint a munkajogi rendelkezések alkalmazásakor a szülő azt a gyermeket veheti számításba, akit a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevel vagy gondoz. Tehát nem elsősorban a vérségi kapcsolatnak lesz jelentősége.
Az alábbi személyek vehetik igénybe a szülőknek járó munkajogi kedvezményeket:
- a vér szerinti és az örökbefogadó szülő,
- a szülővel együtt élő házastárs;
- az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van;
- a gyám;
- a nevelőszülő;
- a helyettes szülő (ő csak abban az esetben, ha a családtámogatási jogszabályok alapján is szülőnek minősül).
