’Temesd el ezt!’ – avagy mit kerestek használt tamponok és betétek egy amerikai szenátornak küldött csomagban?
Amikor Ele Chupik arra szólította fel a nőket egy, a Facebookon írt posztjában, hogy küldjenek használt tamponokat és betéteket Greg Abbottnak, Texas kormányzójának, így tiltakozva a politikus rendelete ellen, miszerint a kisbabájukat elvetető nőknek el kell temetniük a magzat maradványait, nem tudta, vajon a felhívásra hányan vállalkoznak a meglehetősen merész ötlet megvalósítására.
Az üzenet hatása azonban minden várakozást felülmúlt: a Facebookon és a Twitteren a nők nem győzték egymást buzdítani a különös csomagok elküldésére. Végül tavaly decemberben 17 nő vállalkozott is arra, hogy használt tamponjait, betétjeit eljuttatja Abbottnak. Chupik és nőtársai abban bíztak, hogy a kormányzó épp úgy sértésnek veszi a csomagokat, mint ahogy a nők is annak vették a magzatok eltemetésére vonatkozó irányelveket.
Abbott tavaly nyáron hozott rendelkezést Texasban, amely arra kötelezte a nőket, hogy terhességmegszakítás után temessék el magzataik földi maradványait. Abbott szerint a rendelet főhajtás az élet előtt. Nagyon sokan azonban úgy vélték, a szabályozás szükségtelen kiadásokra kényszeríti és megszégyeníti azokat a nőket, akik amúgy is egy rendkívül traumatikus és nehéz időszakban vannak.
Abbott kormányzó
Bár Abbott irodája hivatalosan nem nyilatkozott arról, hogy végül megkapta-e a felháborodott nők küldeményeit, kiszivárgott, hogy Abbott beosztottjai bizonyítékképpen lefotózták a csomagok tartalmát, majd kidobták azokat a kukába.
Az egyik üzenet a csomagban ez volt: „Temesd el ezt!” „Azok a nők, akik elküldték használt egészségügyi betétjeiket, tamponjaikat, dühösek, mert úgy érzik, a rendelet egy újabb módja annak, hogy megsértse jogaikat”, mondta Heather Busby, a NARAL Pro-Choice szervezet igazgatója. „A nők megszégyenítő taktikának látják a rendeletet, amely mélyen megsérti őket.”
Emily Horne, a Texasi Right to Life (Jog az élethez) szóvivője „igen furcsának” nevezte a protestálás ezen módját. A történet külön érdekessége, hogy Chupik végül NEM küldte el saját használt betétjeit, ami elég különös, tekintve, hogy éppen ő volt az ötletgazda. Azért döntött másként, mert úgy gondolta, a küldemények semmiféle hatással nem lesznek Abbottra, bár ez amúgy is borítékolható lett volna, hogy stílszerűek legyünk.
Ele Chupik felhívása a Facebookon
Eltemetni a halott magzatokat önmagában úgy véljük, jó gondolat. Amikor egy nő spontán vetélés következtében elveszti kisbabáját, óriási fájdalmat él át, s éppen ezért nagyon fontos, hogy méltóképpen búcsúzhasson magzatától, azaz eltemethesse őt, ha szeretné. Egy kicsit más a helyzet azonban az abortált magzatokkal. Hiszen vannak olyan magzatok, akik nemi erőszakból, esetleg vérfertőző kapcsolatból fogantak, akiknek léte veszélyezteti az anya életét, illetve azok, akik életképtelenek. És vannak olyanok, akik tökéletesen egészségesek, nem veszélyeztetik az anya életét, és nem a nő akarata ellenére történt a szexuális együttlét, amelyből fogantak. Végtelen számú nő végtelen számú személyiséggel, hozzáállással, gondolkodásmóddal, háttérrel, múlttal, jövőképpel. A kényszerítés sosem szül semmi jót. Csak ellenállást, kiskapuk keresését, még több negatív érzelmet, feszültséget, haragot, fájdalmat. Ha arra kényszerítik a nőket, hogy mindegyik temesse el a magzata földi maradványait, egy részük még több fájdalmat él majd át, mások megnyugvást találnak benne, megint mások szembesülnek azzal, hogy felelőtlenség volt elvetetni a babát, és lesznek, akik ugyanúgy megvonják a vállukat és folytatják tovább életüket úgy, ahogy addig. De semmiképp nem lehet egy kalap alá vonni ezeket az embereket. Mert ők nem „a nők, akik elvetették a gyermeküket”. Éppen ezért nem lehet egyformán megítélni sem őket. Lehetőséget viszont lehet adni nekik. Ha szeretnék, temessék el magzataikat. Ha nem, akkor ne kényszerítsék őket erre.
