Tényleg környezetbarát a műfenyő?
Az utóbbi években egyre szebbek és igényesebbek, ezzel párhuzamosan népszerűbbek is a műfenyők. Hiszen mindannyian ökotudatosak vagyunk, törődünk a környezetünkkel, aggódunk a klímaváltozás miatt és etikátlannak érezzük, hogy élő fákat vágjanak ki a kedvünkért. A műfenyő pedig sokkal környezetbarátabb az igazinál. Vagy nem? A
A szakértők szerint sajnos ez egyáltalán nem ilyen egyértelmű, és még az is lehet, hogy kevésbé károsítjuk a környezetünket azzal, ha minden évben veszünk egy valódit.
A műfenyő műanyagból van
Ha műfenyőt használunk, nem vágunk ki élő fákat, ez eddig igaz. Azonban abba is érdemes belegondolni, mennyire károsítja a környezetet a műfenyő gyártása és szállítása, illetve a megunt vagy tönkrement és kidobott műfenyő mennyi idő alatt bomlik le a természetben.
A műfenyők túlnyomó többségét PVC-ből, azaz a polivinilklorid nevű műanyagból gyártják. A PVC nem megújuló, környezetszennyező és ráadásul nehezebben újrahasznosítható – hazánkban a PVC műanyagokat nagy mennyiségben hulladékudvarokban lehet leadni, a szelektív műanyagos kukába dobását nem javasolják. Gyártása során rákkeltő anyagok szabadulnak fel (pl. dioxin, hidrogén-klorid), ráadásul a tűlevelek kialakításához egészen néhány évvel ezelőttig ólomvegyületeket is használtak. Az ólom pedig nemcsak a környezetre, hanem az egészségünkre is káros. Egy 2004-es kutatás szerint átlagos használat esetén persze valószínűleg semmi bajunk nem lesz attól, ha egy szobában tartózkodunk a műfenyőnkkel, de arra azért érdemes vigyázni, hogy se gyerek, se kisállat ne nyeljen le egyetlen műtűlevelet se.
A műfenyőket jellemzően Kínában, vagy más délkelet-ázsiai országokban gyártják (ellentétben a valódi fákkal, amik nem szelnek át kontinenseket), ezért szállításuk is energiát igényel.
Akkor vágjunk ki fákat?
Ideális esetben a karácsonyfánkat nem az erdőben vágták ki, hanem direkt erre a célra termesztették – azaz lényegét tekintve nem sokban különbözik a vágott virágtól vagy az asztalunkra kerülő burgonyától. Illetve dehogynem: a gerbera és a krumpli maximum egy év alatt használható méretűre nő, míg egy fenyőfa méretétől függően úgy tíz évig növekszik, hogy aztán két hét alatt elpusztuljon a szobánkban. Persze mi csak egyet veszünk évente, de a karácsonykor elhasznált fenyők száma összességében elég magas: USÁ-ban 30-40 millió, Európában 50-60 millió darab fenyőt adnak el karácsonykor.
A fenyők termesztésére szakosodott gazdaságok jó esetben odafigyelnek a helyes gazdálkodásra, a kivágott fákat pótolják, a talajt nem zsigerelik ki. Jó esetben a fenyők életük során élőlények lakhelyéül (madarak, rovarok) szolgálnak, és amíg a földben vannak, széndioxidot használva tisztítják a levegőt.
További érv a fenyővásárlás mellett, hogy a fenyőket általában hazai gazdaságokból, ritkábban a környező országokból hozzák, így ezzel jó eséllyel nem a kínai, hanem a magyar gazdaságot élénkítjük. Mivel importfenyőket is lehet kapni, érdemes az árusnál rákérdezni, hazai gazdálkodásból származik-e a megvásárolni kívánt fa.
