Több szoptatás – nagyobb csontok?
Az talán nem újdonság, hogy a szoptatás erősíti a csontokat. De hogy nagyobb csontokat is eredményez, az valóban nem volt eddig közismert tény.
Az talán nem újdonság, hogy a szoptatás erősíti a csontokat. De hogy nagyobb csontokat is eredményez, az valóban nem volt eddig közismert tény.
A csontritkulás és a szoptatás közötti kapcsolat eléggé zavaros téma, mivel egyes kutatások szerint a szoptatás hozzájárul a csontsűrűség növekedéséhez, más felmérések éppen ennek ellenkezőjét állítják, megint mások szerint pedig semmiféle kapcsolat nincs a kettő között. De a legzavarbaejtőbb dolog az, hogy finn tudósok azt mondják, azoknak a nőknek, akik szoptatták kisbabájukat kevésbé könnyen törnek a csontjaik, attól függetlenül, hogy milyen a csontsűrűségük.
Hogyan lehetséges ez? A 2011-ben Finnországban készült felmérés szerint azok az édesanyák, akik minimum 33 hónapig szoptatták gyermeküket, erősebb csontokkal rendelkeztek, mint azok, akik nem táplálták ennyi ideig természetes úton kisbabájukat, de nem azért, mert nagyobb volt a csontsűrűségük, hanem mert nagyobbak voltak a csontjaik. A vizsgálatokat 16-20 évvel a nők utoljára megszületett kisbabája után végezték, írja a Besforbabes.org.
Attól függetlenül, hogy a vizsgált anyáknak hány gyermekük volt, minden esetben erősebb és nagyobb csontjaik voltak azoknak a nőknek, akik sokáig – 33 hónapnál tovább – szoptatták a babáikat. Az erősödés különösen a csípő és a sípcsont esetében volt jelentős. Ez a jelenség attól függetlenül igaz volt mindenkire, hogy a kutatók korra, magasságra, testsúlyra, gyermekek számára, a menopauza állapotára, a hormonterápia típusára, illetve az aktuális fizikai aktivitásszintre szűrtek-e.
De vajon hogyan függhet össze a szoptatás időtartama és a csontméret? A várandósság során, magyarázzák a kutatók, a nők nagyjából öt százalékot veszítenek a csonttömegükből. De mivel ezzel egyidőben a csontvázuk fokozatosan növekvő terhelésnek van kitéve, a szervezet úgy kompenzál, hogy egy kicsit megnöveli a csontok átmérőjét. És mint kiderült, a csonterősség kérdését tekintve a csontok átmérője fontosabb, mint a sűrűségük. De mivel a kutatásban részt vevő nőknek ugyanolyan testtömegmintájuk volt a szülés után, a várandósság során megnövekedett súly nem látszott megmagyarázni, miért voltak vastagabb, nagyobb csontjaik. Mint kiderült, a válasz az ösztrogénhormonban rejlik.
Ha magas a szervezetben az ösztrogénszint, az belső (ún. endokortikális) csontformálódáshoz vezet és gátolja a perioszteális, azaz külső csont-formálódást. Az ösztrogénszint nagyon alacsony a szoptatás alatt, éppen ezért lehetséges, hgy az alacsony ösztrogénszint kevesebb gátlóhatást jelent a perioszteális csontformálódásra, lehetővé téve ezáltal a külső csontnövekedést, amitől a csontok vastagabbá válnak a szoptatás végére. Ne feledjük ugyanakkor, hogy mivel az átmérő többet nyom a latban a csonterősséget illetően, mint a sűrűség, ez megmagyarázza, hogy a kisebb csontsűrűség mellett az alacsonyabb csonttörési kockázat a megnövekedett átmérőnek köszönhető.
Ez az állítás attól függetlenül igaz, hogy egy anyának hány gyereke van – a lényeg a szoptatás időtartama, mivel az bizonyult a csontvédelem forrásának. És noha a nagyobb csontok nem éppen a legjobb kifogás arra, miért is nem tudjuk szülés után leadni a felesleges kilókat, azért megnyugtató érzés lehet, hogy a szoptatás kifejezetten jótékony hatással van a csontainkra.