Tragikus adatok: három generáció munka nélkül!

A családháló.hu birtokába került  Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet új átfogó kutatása szerint a roma háztartások több mint felében senkinek sincs állandó munkája.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium háttérintézményének az volt a célja  a felméréssel, hogy megbízható, országos szintű, nemzetközileg is összehasonlítható pontos információk és adatok álljanak rendelkezésre a döntéshozók számára.

A szociálpolitikai intézet kutatásában elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy az utolsó öt-tíz évből semmilyen megbízható nyilvántartás nincs a cigány népesség területi és településnagyság-szerinti megoszlásáról. Mint írják, a közbeszédben sokan, időnként a roma vezetők is, hajlamosak erősen túlbecsülni a romák számát, ami kiderült a felmérésekből is.

Háromnegyed millió roma

Reális becslés szerint jelenleg kb. 750 ezer roma él Magyarországon, a legtöbben az ország északi és keleti területén, illetve a Dél-Dunántúlon élnek. A kutatások előzetes adatai alapján megállapítható: minél nagyobb a település mérete, annál feszültebb a hangulat romák és nem romák között, legjobb a viszony az 5000 lakos alatti településeken. A kutatások előzetes adatai szerint a romák egészségi állapota összességében sokkal rosszabb, mint a többségi társadalomé, ebből következik az a ma már ismert tény is, hogy a várható élettartamuk is jelentősen elmarad a többség várható élettartamától. Az országos mutatóknál is rosszabb a cigány társadalom egészségi helyzete a gazdaságilag kevésbé fejlett régiókban: Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon.

A kutatás kitért arra is, hogy a családszerkezetre vonatkozó adatok szerint a cigány háztartások jellemző mérete és gyermekszáma meghaladja az országos átlagokat. Az ország fejlettebb területein a cigány háztartások mérete is kisebb, a legnépesebb cigány háztartások a három keleti régióban vannak. Az előzetes adatok szerint a cigány népességben magasabb a gyermekeket nevelő háztartások aránya, mint a teljes népességben: a három, vagy több gyermekes háztartások aránya megközelítette a 30 százalékot.

Munka nélkül

A Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet felmérése megállapította, hogy csak a szakképzettséggel rendelkező romák körében haladja meg az ötven százalékot azoknak az aránya, akiknek rendszeres vagy alkalmi munkája van. A tanultabb romák munkavállalási rátája közelíti az ország egészére érvényes foglalkoztatottsági rátát, számuk azonban rendkívül alacsony. A képzettebb romák töredéke dolgozik csak jelenleg, annak ellenére, hogy korábban már megjelentek a munkaerőpiacon.

A kutatás előzetes adatai szerint rendkívül rosszak a roma népesség foglalkoztatási mutatói. A 16 és 64 év közöttieknek csupán 27 százaléka állította magáról, hogy dolgozó, pénzkereső ember, míg csaknem 30 százalékuk munkanélkülinek vallotta magát. A roma háztartások 55 százalékának egyetlen dolgozó tagja sincs. További egyharmadában csak egy embernek van munkajövedelme, miközben az összes háztartás mindössze 10 százaléka egyszemélyes – olvasható az összegzésben.

A szociálpolitikai intézet a közleményben úgy fogalmaz: tragikus és beláthatatlan következményei lehetnek annak, hogy egy-egy családban mára akár a harmadik nemzedék is felnő úgy, hogy nincs munkalehetősége. A felmérés előzetes adatai alapján megállapították azt is, hogy a megkérdezett felnőtt, roma származású emberek aktivitása jelenleg elmarad szüleik munkavállalási aktivitási jellemzőitől.

* * *

A 2010 őszén a Marketing Centrum OPK Kft. és a Budapesti Corvinus Egyetem IKN Kft. kutatói és kérdezői csoportjainak részvételével végzett kutatás célcsoportja a 16 és 64 év közötti roma, cigány származású népesség volt.

Fotó: Orientpress