Új Ptk. – erősödő fogyasztóvédelem!

Számos, a fogyasztók számára kedvező és élet aktuális problémáira választ adó szabályt tartalmaz ez az új Ptk. – állította parlamenti felszólalásában Spaller Endre, a fogyasztóvédelmi bizottság tagja. A Családháló.hu a szakma egyik képviselőjénél érdeklődött az irányváltások helyességéről és a változások minőségéről.

A kereszténydemokrata politikus szerint a törvény egyik legfontosabb eleme, hogy rögzíti a jogalanyok mellérendeltségét és egyenjogúságát. „Ettől az elvtől a gyengébb fél, a fogyasztó javára azonban számos helyen eltér ez a törvény. A fogyasztó fogalmát a természetes személyekre szűkíti” – jegyezte meg Spaller, kiemelve: ezzel ugyan eltér a fogyasztóvédelmi törvénytől, amely a maga vonatkozásában a mikro-, kis- és középvállalkozásokat is fogyasztónak tekinti. Mint mondta, ez azonban nem egy ellentmondás, hanem a két törvény máshogy definiálja ezt a fogalmat.

A változásoknak köszönhetően pénzbeli követelésre csak akkor lesz jogosult egy vállalkozás, ha azt a fogyasztó tájékoztatás után kifejezetten elfogadta – emelte ki egy újabb elemét a változásoknak a honatya. Fontos, hogy a szerződésben a fogyasztó kárára nem lehet eltérni kellékszavatosság és jogszavatosság kérdésében. A szerződők közös akarata esetén sem lehet ilyen módon eltérni egy szerződésben – fűzte hozzá.

Tudatos fogyasztókra van szükség

Véleménye szerint a fogyasztó csak akkor viselkedhet tudatosan, kizárólag akkor állhat ki a saját jogáért, ha érti azokat a szabályokat és kötelezettségeket, amelyeket vállal. Ehhez világos és érthető szabályok kellenek. Az új Ptk. szerint, ha a szerződés bármely tartalma nem állapítható meg egyértelműen, akkor azt a fogyasztó számára kedvezően kell értelmezni. Ez egy fontos lépés az érthető szerződések felé – mutatott rá a KDNP-s politikus. Fogyasztó és vállalkozás között feltűnő értékaránytalanság esetén nem lehet kizárni a megtámadási jogot. Ennek például gyakorlati szerepe akkor lehet, ha valaki – például utazásos termékértékesítés esetén – kifejezett nyomás vagy rábeszélés hatására ír alá egy szerződést.

Spaller kitért arra is, a tisztességtelen általános szerződési feltételeket közérdekű keresettel meg lehet támadni, ami a fogyasztók önszerveződése szempontjából rendkívül fontos szabály. A fogyasztót emellett védi két fontos határidő is. A felfedezett hibát, ha két hónapon belül közli a fogyasztó, azt késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A vásárlástól számított 6 hónapon belül felfedezett hibát pedig az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekintetni, hogy az már a vásárláskor is megvolt. Ez arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy próbálják meg mindenféleképpen érvényesíteni a saját igazukat, hiszen ez a két határidő őket védi.

Új jogintézmény a termékszavatosság. Amennyiben hibás termék esetén a kereskedő, a nagykereskedő, az importőr, a gyártó mutogat a másikra, a fogyasztó pedig könnyen elvész ebben az útvesztőben. A termékszavatosság ezt az utat rövidíti le, kimondva a gyártó felelősségét – emelte ki a kereszténydemokrata honatya, aki összességében úgy fogalmazott: számos, a fogyasztók számára kedvező és életünk aktuális problémáira választ adó szabályt tartalmaz az új Ptk.

Bővülő jogérvényesítés

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) valóban fontos előrelépésnek tartja a Polgári Törvénykönyvről szóló T/7971. számú törvényjavaslat termékszavatossággal kapcsolatos előírásait: ez által a fogyasztó hibás termék esetén a forgalmazó mellett közvetlenül a gyártóval szemben is fordulhat igényével – a szerződéses jogviszony hiánya ellenére -, ezzel pedig bővülnek jogérvényesítési lehetőségei. E megoldás már csak azért is szerencsés, mert ez esetben maga a fogyasztó döntheti el választása alapján, hogy egy adott hiba miatt szavatossági igényét kivel szemben érvényesíti: a gyártóval vagy a forgalmazóval szemben – jegyezte meg Dr. Baranovszky György ügyvezető elnök, aki szerint lényeges szempont az is, hogy a szerződési szabadság elve érvényesül az új javaslatban. Mint folytatta, azonban ezt valóban korlátozni kell ott és ahol ez szükséges a szociális igazságosság követelménye érdekében. A FEOSZ emiatt támogatja, hogy a fogyasztó különös védelmére vonatkozó szabályokban nem kerül feltétlen érvényesítésre a szerződési autonómia elve.

A fogyasztóvédelmi szervezet végezetül pozitívumként tartja számon, hogy a törvényjavaslatban a jelenleg is jól működő szabályokat érintetlenül hagyták. Ilyennek minősül többek közt – a FEOSZ szerint – a hibás teljesítés kapcsán fogyasztó javára felállított vélelem, miszerint a vásárlástól számított hat hónapon belül felfedezett hibát az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekintetni, hogy az már a vásárláskor is megvolt az adott termékben.