Üldözöttből megtérő

A folyosókon még kicsomagolatlan iskolapadok és székek sorakoznak, az elektronikus beléptető-kapu is csak dísz, van ahol a vakolat sem teljesen stimmel, de az új névtáblák és az ajtók mögül szűrődő gyerekzsivaj egyértelműen jelzi: "hazatért" a Budapesti Piarista Gimnázium. Haza, hiszen itt kezdte meg működését egész pontosan 1717. november 7-én. Azóta sok helyre "üldözték" őket - ahogyan az igazgató fogalmaz -, de az idei tanévet már itt fejezik be.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. június 05. szabo.daniel

A folyosókon még kicsomagolatlan iskolapadok és székek sorakoznak, az elektronikus beléptető-kapu is csak dísz, van ahol a vakolat sem teljesen stimmel, de az új névtáblák és az ajtók mögül szűrődő gyerekzsivaj egyértelműen jelzi: “hazatért” a Budapesti Piarista Gimnázium. Haza, hiszen itt kezdte meg működését egész pontosan 1717. november 7-én. Azóta sok helyre “üldözték” őket – ahogyan az igazgató fogalmaz -. de az idei tanévet már itt fejezik be.


A tanári szoba előtti folyosón egy széken ócska, rozsdás utcanévtábla hever, tetején Cif és törlőrongy. A felirat így is kivehető: “VIII. ker. Mikszáth Kálmán tér 1-1” . Az iskola legutóbbi állomáshelyéről való, ahonnan néhány hete térhettek vissza az “alma materbe”, a Pesti Barnabás utcába.

Az államosítástól a bajnoki címig

Vízhányó Zsolt óráról sietve jön elénk, így is pontos, menetrend szerint kezdjük meg az iskola-bejárást. A ma hatosztályos fiúgimnázium – kezd bele szinte azonnal a történetbe az igazgató – szellemi és lelki műhely most is, ahogyan az 1717-es alapítástól az. Ekkor épült fel az épület eredetije, melyet többször átépítettek, bővítettek. A gimnázium – amelyben egyébként a latin, a görög és a német mellett franciát, olaszt, sőt angol nyelvet is tanítottak – működött öt, hat és nyolc osztállyal is, volt idő, amikor elemi oktatást is bonyolított.

Dicsőséges és zavartalan időszakának az 1950-es évek vetettek véget. Ötvennyolc éve zavarták el őket a Piarista közből: előbb 48-ban államosították az iskolát, 50-ben “szétrúgták” a rendeket – a kommunisták összesen négy rendet és nyolc iskolát hagytak meg – majd 1953-ban az Egyházügyi Hivataltól jött a telefon az akkori tartományi főnöknek, Sík Sándornak, hogy szeretnék ebben az épületben az ELTE Bölcsészettudományi Karát elhelyezni.

Ezt persze – meséli vezetőnk – igen letaglózva fogadta a rendi közvélemény, de csinálni nagyon semmit sem tudtunk, 1953. szeptember 1-jén már a VIII. kerületi Mikszáth téren kezdődött a tanítás. Ez az épület több szempontból sem felelt meg a patinás intézménynek: két bérházból összefércelt terei nem nagyon kedveztek az iskolai berendezkedésnek, területe pedig csupán a harmada volt az eredetinek.Nem beszélve arról, hogy sportolási lehetőség sem nagyon volt egészen 1983-ig. Miképp történhetett, hogy még ilyen feltételek mellett is Budapest-bajnok lett a gimnázium kosárlabda-csapata, az legyen az ő titkuk.

Társbérlet

Az igazgató úrral közben szárazabb témákra váltunk. Megtudjuk, hogy az óriási épületnek ők csupán a 2., a 3. és a 4. szintjét használják, ez utóbbinak nem is az egészét, hiszen sok más intézménnyel kell megosztozniuk.

Az épület alsó szintjét – kivált a Váci utcára néző részeket – bérlők lakják, az innen származó bevételből tudják ugyanis támogatni iskoláikat. De ugyancsak itt működik a Sapientia Főiskola, a tartományfőnökség, a levéltár, és hamarosan a rendi könyvtár is ide költözik. Az óriás épület felújítási költségei hatalmasra rúgnak, körülbelül 6 milliárd forintot emésztett fel az építkezés. Cserébe viszont szemre is megkapó megoldások, kiváló minőség, és saját a tornaterem.

“Teljes embert” nevelnek

Itt folytatjuk a nézelődést, a srácok kosárlabdával mutatványoznak, közben arról érdeklődünk, mi hagyományosan az iskola erőssége, mitől piarista a piarista diák. 

Vízhányó Zsolt nem meglepően a rend jelszavával felel: „Pietas et litterae” vagyis hívő élet és tudomány. Fontosnak tartják, hogy ne félkarú óriásokat műveljenek, diákjaik ne csak a tudományokban, hanem a hitében is magas szintre juthassanak. A hitre nevelés sok lépésben zajlik, tartanak lelki gyakorlatokat, de „terepen” is szerezhetnek tapasztalatot: a 10. osztályosok például hat hónapig heti-kétheti rendszerességgel járnak öregotthonba vagy vakok és gyengénlátók közé pontosan azért, hogy találkozhassanak a társadalomnak azzal a rétegével, akit az emberek szívesen elkerülnek. Ettől lesz teljes az életük, a hivatásuk. Olyan nem lehet – mondja az igazgató -, hogy valaki a talentumait kibontakoztatja, de valójában azt nem másokért teszi.

A teljes emberré nevelésnek nemcsak az oktatás és a hitre nevelés a része – vallják -, hanem a jó szabadidő eltöltésre-nevelés is. Sok gyerek manapság fáradtabban ér vissza a hétvégéről az iskolába, mint ahogyan pénteken eltávozott, ezért igyekeznek rengeteg tanórán kívüli programot biztosítani.

 

Nobel-díjasok nyomdokain

A 32 tanár közül egyébként kilenc rendtag, de ők csupán a 15 százalékát tartják a tanóráknak, melyet jelenleg 324 diák látogat.

Az iskola hagyományosan minden irányban igyekezett oktatni a növendékeit. Két Nobel-díjasuk van: Hevesy (Bisicz) György illetve Oláh György mindketten kémikusok, Perczel András nemrég kapott Bolyai-díjat. Ezért is talán a természettudományos oktatásukra büszkébbek, de itt tanult a matematikus végzettségű, majd íróként naggyá váló Esterházy Péter vagy Örkény István is.

Kézenfekvő a kérdésem, de a pedagógus hangsúlyozza, korántsem rendelnek alá mindent a teljesítménynek. Nem zseniképző vagyunk, merem azt mondani, hogy sokszor gyengébb fiúkat veszünk fel, mert nekünk az a célunk, hogy értékeinkkel az adott gyerek és a család is egyetértsen.

Tanulás férfi-módra

Ha szerte nézünk a nagyvilágban, azért láthatunk erre példákat. A vegyes és a szeparált oktatásnak is vannak előnyei és természetesen hátrányai is, a piaristák úgy gondolják, hogy ebben a korban több a mellette szóló érv.

A fiúk ilyenkor sokkal éretlenebbek még mint a lányok, sőt, Vízhányó szerint markánsan észrevehető, hogy jobban is teljesítenek, mert nincs aki “elnyomja” őket. Egy hagyományos osztályban ugyanis a hagyományos szerepek ki vannak osztva: a lányok jól, a fiúk maximum közepesen tanulnak.Persze a rendnek társadalmi felelőssége is van ebben a tekintetben, hisz az országban ezen kívül mindössze három fiúiskola működik: Pannonhalmán, Esztergomban és Szegeden.

Emlékezetes, hogy 1783. augusztus 15-én néhai Szablik István, a kiváló fizikatanár az iskola udvaráról bocsátotta fel hazánkban az első léggömböt. A lufi-eregetés az idén májusi visszaköltözéskor elmaradt, de a piaristák boldogok: hazatértek.