Uniós útmutató eltérő nemzetiségű pároknak

Eltérő nemzetiségű házaspárok, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élők vagyonjogi rendszerére vonatkozó szabályokat pontosító uniós rendelet lépett életbe - közölte Vera Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztosa kedden.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
EU
2019. január 30. MTI

Jourová tájékoztatása szerint a rendeletek egyértelmű helyzetet teremtenek azzal kapcsolatban, hogy mi a teendő válás vagy elhalálozás esetén, és véget vetnek a különböző tagállamokban egymással párhuzamosan zajló és esetlegesen egymásnak ellentmondó, például ingatlannal vagy bankszámlákkal kapcsolatos eljárásoknak.

Az új rendeletek egyértelművé teszik, hogy mely nemzeti bíróság illetékes abban, hogy segítséget nyújtson az érintetteknek vagyonuk kezelésében, illetve válás, különköltözés vagy haláleset esetén annak megosztásában. Tisztázzák, hogy mely nemzeti jogot kell alkalmazni abban az esetben, ha esetleg több ország szabályai is alkalmazhatók lennének. Valamint elősegítik egy tagállam által tulajdonjogi ügyben hozott ítélet másik tagállamban való elismerését és érvényesítését.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint, mivel a kezdeményezéshez nem sikerült megnyerni az összes tagállam – köztük Magyarország – támogatását, az új szabályok 18 tagállamban, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország és Szlovénia alkalmazandók.

Az együttműködésben részt nem vevő országok továbbra is a nemzeti jog szerint járnak el, ideértve a nemzetközi magánjogi kérdésekre vonatkozó jogszabályaikat is, a házassági vagyonjogi rendszerrel és a bejegyzett élettársi kapcsolat tulajdonjogi következményeivel összefüggő, határon átnyúló helyzetekben.

Mint közölték, az együttműködésben részt vevő 18 tagállam az unió népességének 70 százalékát és az Európai Unióban élő eltérő állampolgárságú párok többségét képviseli. A jelenleg nem csatlakozott tagállamok bármikor csatlakozhatnak a rendelethez – tették hozzá.