Úton… Séta a SzüléSzületéS minőségéért – 2017

Az idei Séta nyitó rendezvényére június 23-án pénteken 14 órától 17 óráig vártuk az érdeklődőket az ELTE PPK Izabella utcai épületének kertjében. Az itt elültetett SzüléSzületéS Fáját ismét meglátogattuk és ráhangolódtunk a szülés/születés minőségét fontosnak tartó kezdeményezésünkre és az előttünk álló kb. 130-140 km-es gyalogútra.

Palya Bea újra eljött közénk, a Szülésdalt mi is vele énekeltük.

A SzüléSzületéS Labirintust az IZU tornatermében Horváth Éva építette.

Hazay Tímea énekelt és gitározott ‘A Te hangodat ismerem’ perinatális zenei program képviseletében.

Új hagyományt is teremtettünk: legfőbb támogatónk, az Eisberg Hungary Kft. Kapcsolat vándordíjat alapított, melynek első díjazottja idén Szekérné Büki Erzsébet zalai védőnő lett, aki a szoptatás támogatás és várandós gondozás terén végzett kiemelkedő munkát. (A díjat a zalaegerszegi fórumon adtuk át neki.)

Mindeközben folyamatosan kézműveskedés, lufiszobrászkodás, arcfestés, kavicsfestés, nemezelés gazdagította a programkínálatot, kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Vasárnap utaztunk Nagykanizsára, hogy hétfőn reggel minél korábban el tudjunk indulni. Tizenöten érkeztünk a szállásunkra, tíz felnőtt és öt 7-17 év közötti fiatal, mindannyian gyakorlott sétálók. Az este érkezőket hatalmas felhőszakadás üdvözölte, de másnap reggelre kisütött a nap. Utunk során végig kegyes volt hozzánk az időjárás, csak olyankor esett, amikor fedél is volt a fejünk fölött. Kellemes szél és gyakran fátyolfelhő enyhítette a forró napsütést, amikor éppen nem az árnyat adó erdős tájakon bandukoltunk.

Hétfőn reggel az első állomásunk a Kanizsai Dorottya Kórház szülészeti osztálya volt, ahol nagyon kedves fogadtatásban részesültünk. Cipővédőket és kórházi köpenyeket kaptunk, így jártuk végig az osztály egyes részlegeit. Menet közben az osztályvezető főorvos, Dr. Orosházi Attila és Dr. Nád Márta neonatológus főorvos volt a kalauzunk, akik büszkén mutatták be nekünk a nemrég felújított tereket. Az alternatív módon berendezett szülőszobában lehet kádban vajúdni ám szülni ott nem szoktak. Furcsának találtuk, hogy ennek a fontos helyiségnek nincs ablaka, az onnan nyíló folyosónak viszont van. Megtudtuk, hogy ezen a szülészeten a császármetszési arány az országos átlagot követi, azaz közelít a 40%-hoz. A gyermekágyas részlegen tetszett nekünk az a megoldás, hogy az először szülő édesanyák a kisbabájukkal a vizsgáló helyiség két oldalán található tágas, világos szobákban vannak elhelyezve. Üvegfallal és üvegajtóval kapcsolódnak egymáshoz ezek a terek, így szükség esetén közeli és látható a segítség,  tapasztalati úton tudják begyakorolni a babagondozás és a szoptatás fortélyait az újdonsült édesanyák.

A kórházi látogatás után sietnünk kellett Nagykanizsa gyönyörű főterére, az Erzsébet térre, ahol sokan vártak már bennünket. Élő közvetítésben szerepeltünk az aznapi híradóban, és a Kanizsa TV is felvételt készített a villámcsődületről, amit a fogadásunkra rendeztek a szervezők. Először Dénes Sándor polgármester, négy gyermek és négy unoka büszke apja/nagyapja mondott szívhez szóló köszöntő beszédet, melyben támogatásáról biztosította kezdeményezésünket, és aláírásával ő is megtisztelte zászlónk egyik szalagját. Ezt követően babahordozós és várandós édesanyák, majd a helyi Swans Tánciskola növendékei tartottak zenés táncbemutatót Baj-Pulai Viktória vezetésével, aki koraszült édesanyaként ezzel a kedves flashmobbal állt a Sétánk mellé. Mielőtt útnak indultunk a zalai dombok felé, sokan jelezték zászlónk szalagjainak aláírásával, hogy egyetértenek céljainkkal.

Hosszú út volt még előttünk aznap, az előzetes számításaink szerint 29 km, sok-sok emelkedővel és lejtővel, ami igencsak próbára tette 15 fős csapatunk erejét. A zalai dombság gyönyörű erdős lankáinak látványa azonban kárpótolt minket a fáradalmakért. Estére Bázakerettyén vártak bennünket szállásadóink finomabbnál finomabb falatokkal, jókedvvel és vidám történetekkel.

Kedden reggel kicsit nehezebben sikerült az elindulás, de mivel menet közben nem voltunk időhöz kötve, hát nem siettünk. Házigazdáink ajánlottak egy rövidebb és szebb útvonalat, mint amit eredetileg terveztünk, így Szentpéterfölde felé az erdei kisvasút nyomvonalán haladtunk, találkoztunk is egy hasáb fákkal jól megrakott szerelvénnyel. Integettünk a masinisztáknak, ők pedig vidáman visszaintegettek nekünk. Ezen a napon kb. 25 km-t gyalogoltunk.

Kedden estefelé a következő állomásunkon, Szentkozmadombján örömmel konstatáltuk, hogy a szállásunk kertjében van egy 10×5 méteres, vízzel teli  úszómedence, amiben nagyon jól fel tudtunk frissülni még a vacsora előtt. Itt is rengeteg finom falat várt bennünket, melyek maradékából a másnapi elemózsiánkat is össze tudtuk csomagolni.

Szerdai utunk egy részén kedves szállásadónk, Tóth Árpád elkísért bennünket, s közben sokat mesélt és sok látványosságot mutatott meg a környéken található történelmi és földrajzi érdekességek köréből. Többek között egy gyertyán-matuzsálemet és egy ötszáz éves kocsányos tölgyet is láthattunk, melynek hatalmas árnyat adó lombkoronája alatt jóízűen megebédeltünk és erőt gyűjtöttünk a továbbhaladáshoz. Ezen a napon is kb. 25 km-t gyalogoltunk. Igyekeznünk kellett, mert Zalaegerszegen időre vártak bennünket a helyi program szervezői. Itt nagy szerencsénkre a szállásunk és az esti szakmai fórum ugyanazon a helyszínen volt, a Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Karának kollégiumi épületében. Amint megérkeztünk és mindenki bejutott a kapun, leszakadt az ég, hatalmas jégeső köszöntötte csapatunkat. Mi pontosan odaértünk, de akik a fórumra jöttek, csak a felhőszakadás után tudtak elindulni, így volt még időnk lemosni magunkról az út porát. Némi késéssel indult a fórum, és menet közben meglepetéssel vártak minket a helyi Korán Érkeztem Közhasznú Egyesület elhivatott munkatársai, élén Bengő Hajnival, aki tavaly lett perinatális szaktanácsadó. A meglepetés KoroKan masszázs volt, ami nagyon jót tett fáradt  tagjainknak. Mindenkinek jutott egy kicsi ebből a finomságból, a gyerekeink is éltek ezzel a nagyszerű lehetőséggel. A fórumon nagyon megérintő, személyes történetek hangzottak el, és spontán módon összeállt egy komplett szülésfelkészítő tanácsadás, melyet a jelenlévő várandósok kérdései alapján rögtönöztünk. Az elhangzottak alapján a Zalai Hírlap szombati számának címoldalán – talán nem véletlenül éppen Semmelweis születésnapján, július 1-jén – jelent meg  egy remek összefoglalás: http://zaol.hu/hirek/ha-tul-gyors-a-szules-lemarad-a-lelek-perinatalis-tanacsadok-setaja-zalaban-1843489

Csütörtök reggel látogatást tettünk a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban. Elsőként egy szakmai beszélgetésen vettünk részt, Dr. Gárdos László, a  gyermekosztály osztályvezető főorvosa és Dr. Buzogány Mária az újszülött osztály főorvosa voltak a vendéglátóink. Bemutatták az osztályt, ezen belül a koraszülött osztályon elért eredményeket, amire joggal büszkék.  Zalában tartósan 6% körül sikerül tartani a koraszülési arányt, ami megegyezik az európai uniós átlaggal, ám a hazai átlag sajnos 9% fölötti. Jó eredményeiket a szülők bevonásával történő kenguruzással tovább tudják javítani. A szülészeten éppen műtét és szülés is zajlott, így nem tudtunk bejutni a szülőszobákba, de két kedves szülésznővel közel egy órán át beszélgettünk. Megtudtuk, hogy itt kb. 32-33 százalékos a császármetszési arány, ami alacsonyabb az országos átlagnál. Ezen a bababarát szülészeten szinte alig fordul elő beavatkozás nélküli, háborítatlan szülés, rutinból végeznek sok olyan beavatkozást, amit a WHO már évtizedek óta nem ajánl. A szakmai beszélgetés a szintetikus oxitocin illetve a kábító fájdalomcsillapítók kedvezőtlen hatásairól szólt, és a nem farmakológiai fájdalomcsillapítási módszerek irányába haladt tovább.
Az éjszakai vihar után napfény és lágy szellő kísért további utunkon, ahol a piros turistajelzésen haladva a zalai dombok üde látványában gyönyörködhettünk. Menet közben több kollégánk csatlakozott hozzánk, így csapatunk létszáma csaknem megduplázódott.  Az egyik árnyas pihenőhelyen énekléssel és jókívánsággal köszöntöttük Czövek Ágit, a szülésznők gyöngyét, aki az aznapi  Semmelweis-ünnepségen nem tudott részt venni – mivel velünk sétált, így próbáltuk kárpótolni őt, amiért nem vehette át személyesen a kitüntetést. Ma is kb. 25 km-t gyalogoltunk. Este Pókaszepetken vidám vacsorával zártunk, majd elfoglaltuk szállásunkat Zalaistvándon. A szokásos esti beszélgetésben összegeztük a nap mélypontjait és fénypontjait.

Péntek reggel Kehidakustányba indultunk. Útközben Bezeréden értesültünk arról, hogy Gitidisz Krisztát is kitüntették a Semmelweis-nap alkalmából, Zugló egészségéért végzett kiemelkedő tevékenységért, így aznap is volt okunk az ünneplésre. Bár nem volt több a mai táv, mint 20 km, a sok emelkedő és lejtő megint próbára tett bennünket, alaposan elfáradtunk. Megérkezésünk után a termálfürdőben áztattuk ki megviselt tagjainkat, a velünk sétáló gyerekek pedig élvezték a vízicsúszda adta élményeket. Nagyon jólesett a vacsora és a napzáró beszélgetés a fürdőzés után.

Szombat délelőtt megtettük az utolsó kilométereket célállomásunkhoz, Hévíz felé, többnyire a tűző napon, mert ezen a vidéken kevesebb volt az erdős rész. Kora délután érkeztünk a szálláshelyünkre, majd némi pihenő után tovább sétáltunk. Az Európa Fit Hotel rendezvénye várt bennünket, Harmati-Győrffy Kriszta jóvoltából, aki szintén tavaly lett perinatális szaktanácsadó. A programok között szerepelt prof. Varga Katalin: Anyaságom megélése – hogy függ össze a SzüléSzületéS minőségével? és Andrek Andrea: Testvér a családban címmel hirdetett előadása. A Hévízi rendezvény a találkozások, beszélgetések, a megérintődés, megerősítés és támogatás jegyében telt, majd a Séta védjegyét képező, szokásos búcsúkézfogóval ért véget.

Vasárnap korán reggel többeknek  haza kellett indulniuk, a maradék csapat pedig a Keszthelyre tervezett séta helyett inkább a balatonboglári strandon fürdőzött még egyet búcsúzóul.

Jövőre is sétálunk a SzüléSzületéS minőségéért, úgy látjuk, még van miért!

A szerző Novák Julianna dúla, perinatális szaktanácsadó

Fotók forrása: ITT