Úton-útfélen gyerekekre vadászik a Nesquik-nyuszi

Hiába vállalták a nagy európai élelmiszergyártók, hogy nem reklámozzák gyerekeknek a töményen cukros, zsíros vagy sós ételeket és üdítőket, az önszabályozás egy jelentés szerint nem sokat ér: kissé visszaszorult ugyan, de több reklámfelületen továbbra is kábítja a gyerekeket a Nesquik-nyuszi, a Hannah Montaná-s fagyi, a Kung Fu pandás Happy Meal menü, a Kinder Meglepetés vagy a jórészt zsírból és cukorból készült Nutella.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. október 22. Gyarmati Orsolya

Hiába vállalták a nagy európai élelmiszergyártók, hogy nem reklámozzák gyerekeknek a töményen cukros, zsíros vagy sós ételeket és üdítőket, az önszabályozás egy jelentés szerint nem sokat ér: kissé visszaszorult ugyan, de több reklámfelületen továbbra is kábítja a gyerekeket a Nesquik-nyuszi, a Hannah Montaná-s fagyi, a Kung Fu pandás Happy Meal menü, a Kinder Meglepetés vagy a jórészt zsírból és cukorból készült Nutella.


Az önszabályozás a reklámpiacon, ekkora verseny közepette egyszerűen nem működik – erről szól egy tanulmány, amelyet egy elhízást kutató nemzetközi nonprofit szervezet, az IASO (International Association for the Study of Obesity) készített. A legnagyobb élelmiszer- és italgyártó cégek évekkel ezelőtt vállalták, hogy a túl zsíros, túl cukros vagy túl sós termékeiket a jövőben nem reklámozzák gyerekeknek, a szeptember végén nyilvánosságra hozott jelentés pedig azt vizsgálta, hogy ez a cél mennyire teljesült.

A készítője, Tim Lobstein szerint mélységes csalódást keltettek az eredmények. “Arra kérni a vállalatokat, hogy a saját marketingjüket fogják vissza, olyan, mintha egy betörőtől kérnénk, hogy javítsa meg a bejárati ajtónk zárját. Azt fogják mondani, hogy biztonságban vagy, de nem vagy” – fogalmazott. A vizsgálat ugyanis arra jutott, hogy még a cégek saját méréseiből is az derül ki, hogy a zsíros, cukros ételek reklámozása a gyerekeknek az elmúlt hat évben alig negyedével esett vissza, sőt egyes országokban újra nőni kezdett.

Vagyis az EU Pledge-nek elnevezett kódex, amelyben hat éve számos európai iparági nagyvállalat vállalta a saját önszabályozását, a jelentés készítői szerint nem érte el a kívánt eredményt. Minden cég maga határozhatja meg a szabályokat, amelyeket magára nézve kötelezőnek tart. “Ők találják ki, mely terméküket tartják junk foodnak, és nagyon alacsonyra teszik a lécet” – fogalmazott Lobstein, aki szerint európai szinten központilag előírt korlátozásokra lenne szükség. Több mint harminc olyan terméket talált a jelentés, amelyeket továbbra is kifejezetten gyerekeknek reklámoznak annak ellenére, hogy azok több állami sztenderd – például a britek kódexe (Ofcom) vagy az ugyanerről szóló 2012-es norvég kritériumok – szerint sem megfelelőek a számukra az EU-ban és az USA-ban is. Ilyen például a Kinder csokik egy része, a Pom-Bear snack, a Kellogg’s és a Nestlé több csokis, mézes, fahéjas, pillecukros, kókuszos reggeliző pelyhe.