Vállalj gyereket! Hűtővel jutalmazzuk!

Miközben nagy pánik közepette hétmilliárdnyira gyarapodott földünk lakossága, számos ország ilyen-olyan módszerrel arra biztatja polgárait, hogy ne féljenek minél több gyereket vállalni. Felmérések szerint, noha ahhoz, hogy hatmilliárdról hétmilliárdnyira nőjön az emberiség létszáma, mindössze 13 évre volt szükség, úgy tűnik, lelassul a folyamat és többek szerint teljesen le fog állni az elöregedő társadalmak és a fiatalok gyermekkvállalási kedvének csökkenése okán. Nézzünk néhány példát arra, hogyan igyekeznek motiválni a gyerekvállalást egyes országok.

Szingapúr: Házaspárok éjszakája

Szingapúr igen agresszív módszerhez nyúlt, hogy növelje a születésszámot: létrehozta a Nemzeti Éjszaka ünnepét, amelyen, hm…nos, hogy is fogalmazzunk, úgymond mindenkitől elvárják, hogy teljesítje házastársi kötelességét. Az országban az egy nőre eső gyermekszám mindössze 0,78. A kormány ezen kívül korlátozta a szingliknek épülő lakások számát, valamint jelentős anyagi hozzájárulással igyekszik motiválni az ország lakosait: gyerekenként 15 000 dollárt ad a családoknak, az anyák sokáig otthon maradhatnak a kicsikkel, és komoly adókedvezményeket is igénybe vehetnek.

Dél-Korea: Villanyoltás!

Dél-Koreában is nagyon nagyot esett a születések aránya: 2010-ben már csak 1,2 gyermek jutott egy nőre. Ez a szám még Kínánál is alacsonyabb, pedig ott, mint tudjuk, csak egy gyerek engedélyezett családonként, és így 1,6 az egy nőre jutó utódszám. A dél-koreai helyzet kialakulásáért a kormány felelős, mivel a 70-es és 80-as években a kisebb családokat támogatta inkább, ráadásul a legtöbb család hatalmas adósságba verte magát, hogy gyerekeit taníttatni tudja. A kormány most azt ígéri, komolyan beszáll a tandíjak költségeibe. Ezen kívül viszont más módszerei is vannak a dél-koreai vezetésnek: egyrészt készpénzben ‘“jutalmazzák” azokat a családokat, ahol egynél több gyermek él, másrészt minden hónap harmadik szerdáján este hétkor lekapcsolják az irodában a villanyokat, hogy arra késztessék a dolgozókat, menjenek minél hamarabb haza, és ne munkával, hanem valami egész mással töltsék az estét. Ha pedig ez nem működne, a mesterséges megtermékenyítésekhez páronként 3000 dollárral járul hozzá a kormány.

Oroszország: Nyerj egy hűtőt!

Oroszország népessége a 90-es évek óta folyamatosan csökken, miközben igen magas a felnőtt lakosság halálozási aránya, amit sokan az alkoholisták elképesztő számának tudnak be. 2007-ben a kormány A Fogantatás Napjának nyilvánította szeptember 12-ét abban a reményben, hogy a munkaszüneti nap eredménye kilenc hónappal később jól fog látszani. Azok a nők, akik szeptember 12-én szülnek, hűtőt, pénzt, vagy autót nyerhetnek. Úgy tűnik, a módszer működik, mivel 2012-ben az orosz születésszám meghaladta Amerikáét.

Japán: a robotbabák megmentik az országot

Stagnáló gazdasága mellett Japánban igen komoly probléma az alacsony születési ráta. Ha ez így megy tovább, ezer éven belül kihalnak a szigetország lakói: egy nőre mindössze 1.39 gyermek jut. Az idősek aránya magasan a fiataloké fölött áll, s ez abból is látszik, hogy jóval több fogy inkontinencia-betétből, mint pelenkából. A japán kormány sok bíráló hang szerint nem tett eleget a csökkenő születések megállítására, ezért 2010-ben az egyetemi hallgatók léptek akcióba a Yotaro nevű robotbabával, amiről mi is írtunk már. A robotbabák ugyan nem úgy néznek ki, mint az igaziak, viszont tudnak sírni, tüsszenteni, folyik az orruk, kuncognak, ha csiklandozzák őket és megnyugszanak a ringatástól. A baba megalkotói azt remélik, hogy ha már játékból begyakorolták a szülői feladatokat a párok, talán kedvet kapnak egy igazi babához is…

Románia: gyermektelen házaspárok – magasabb adó!

A hatvanas években Romániában gyakorlatilag nem volt népességnövekedés. A kommunizmus megtette hatását – senki nem akart utódot szülni. Ezért aztán a vezetés kemény intézkedéseket vezetett be: akinek 25 év felett nem volt még gyereke, annak családi állapotától függetlenül jövedelme 20 százalékát kellett befizetnie adóba! Ezen kívül lehetetlenné tették a válást, a rendőrök személyesen álltak őt a kórházi ágyaknál, nehogy bárkin is abortuszt hajtsanak végre, az országba pedig nem lehetett fogamzásgátló tablettát behozni. A drasztikus módszerek meghozták az eredményt – legalábbis ideiglenesen: egy év alatt duplájára nőtt a születések száma, ám ez az emelkedés csak addig tartott, amíg a rendőrök a kórházakban maradtak. A 80-as években, Ceaucescu ideje alatt ismét csökkenni kezdett a szülési “kedv”, ezért a kormány újabb, drákói eszközökhöz nyúlt: a nőknek havonta kellett nőgyógyászati vizsgálatra járniuk, hogy a várandósság a lehető legkorábban megállapítható legyen. Abortuszt csak a legnagyobb titokban lehetett végrehajtani. Eközben azonban a pénzügyi “juttatás”, amelyet arra szántak, hogy gyerekszülésre bátorítsák a nőket arra sem volt elég, hogy egy üveg tejet lehessen vásárolni rajta. Ceaucescu rémuralma után megváltozott a helyzet és a nők ismét kedvet éreztek a gyermekvállaláshoz.

Németország

Németország évente sokmilliárd eurót költ arra, hogy megállítsa a népességszám csökkenését. A becslések szerint 2050-re már csupán 70 millióan fognak élni az országban a mostani 82 millióhoz képest. Hogy vonzóvá tegye a gyermekvállalást, a német kormány rendszeres havi támogatással, szabadnapokkal, az újdonsült apukáknak fizetett szabadsággal, az anyukáknak hosszan tartó otthonmaradási lehetőséggel járult hozzá a családok jólétéhez. Ennek ellenére az egy nőre jutó 1.4-es gyermekarány az elmúlt 40 évben változatlan maradt. Angela Merkel 1800 eurós támogatást nyújt azoknak az anyáknak, akik otthon maradnak gyerekükkel, s egyre szaporodnak azok a gyermekmegőrző centrumok, amelyek segítenek nekik visszatérni a munka világába.

Franciaország, Skandinávia

Franciaország és Skandinávia Európában a legmagasabb születési aránnyal büszkélkedhet, s ehhez valószínűleg a nagyon komoly juttatások és előnyök is hozzájárunak. Egy francia anyuka minimum 16 hetes fizetett szülési szabadságot kap, valamint biztos lehet abban, hogy munkahelyéről nem rúghatják ki, amíg otthon van a kisbabájával. Ha három gyermeket vállal, akár évente ezer eurót is kaphat utánuk. Norvégiában szülés után 10 hónapot lehetnek otthon a nők úgy, hogy fizetésük 100 százalékára jogosultak, vagy 1 évig, de ebben az esetben “csak” 80 százalékot kapnak meg. Egy nőre egyébként 2,1gyermek jut.