Van, ahol minden egyes szülésnél az anya hasába könyökölnek – itt a Szülészetválasztó adatbázis!

A Szülészetválasztót a várandós és kisgyermekes anyukákat támogató KANGA Egyesület hozta létre. Az abszolút hiánypótló, remek kezdeményezésnek a hatása kettős: egyrészt a kórházaktól kapott sok-sok információ alapján sokkal könnyebbé válik egy várandós nő számára a döntés arról, hol szeretne szülni (annak ellenére, hogy nem minden szülészet küldte vissza a válaszokat a KANGA kérdéseire), másrészt azáltal, hogy így fény derült (bár nyilván nem teljes valójában) az egyes intézményekre jellemző gyakorlatra, a kórházak önreflexióra kényszerülnek, és változtathatnak az olyan berögzült szokásaikon, mint például a Kristeller-fogás, amikor az orvos az anya hasába könyökölve igyekszik kinyomni a babát, és amit a Szent Margit Kórházban minden (!!!) hüvelyi szülésnél alkalmaznak, vagy a császármetszések magas aránya, amely átlagosan 50 százalék körül mozog a legtöbb intézményben, de előfordul 80 és 19 százalékos arány is.

Évente frissülő adatok

Az adatbázisban jelenleg 73 intézmény adatai szerepelnek. Ebből öt kórházon kívüli szolgáltató. Csak összehasonlításképpen: utóbbiakban a császármetszések legmagasabb aránya 6 százalék, a gátmetszéseké 0,5 százalék (találtunk olyan kórházat, ahol ez 70 százalék!) a köldökzsinórt sokszor csak a placenta megszületése után vágják el, a babákat pedig az anyánál hagyják születés után több órán át.

Vannak olyan intézmények, amelyek ugyan felkerültek a listára, ám egyetlen adatot sem küldtek vissza. Ilyen például a Szent Imre Kórház vagy a Kemenesaljai Egyesített Kórház. Elgondolkodtató, hogy vajon az ilyen intézmények miért nem vették a fáradtságot, hogy visszaküldjék válaszaikat a KANGA kérdéseire…

Érdekes volt a statisztikák között szemezgetve látni például azt, hogy egy adott kórház azt írja, van lehetőség császár után hüvelyi szülésre, de annál a kérdésnél, hogy mikor volt erre konkrét példa, az szerepel, hogy nincs adat.

És persze az ember akaratlanul is felteszi a kérdést, hogy vajon az adatok mennyire felelnek meg a valóságnak, mert nagyon sok kórház nagyon sok kérdésre eleve nem válaszolt, máshol pedig ki tudja, hogy valóban azt írták-e le válaszként, ami megfelel a valóságnak, vagy kicsit „szépítettek” az adatokon.

Körültekintő kérdések

Az adatbázisban a várandós nők választ kaphatnak még olyan kérdésekre is, hogy hol lehet ülve szülni, hány ágyas szobák vannak a szülészeten, van-e lehetőség kádban vajúdásra, rendelkezésre áll-e külön vajúdó, működik-e PIC az intézményben, az apa a császármetszés alatt az anyával maradhat-e, alkalmaznak e vákuumot vagy fogót, leszívják-e az újszülött gyomortartalmát és milyen arányú az oxitocinnal „gyorsított” szülések aránya.

Van hová fejlődni

A jelenlegi magyar helyzet az, hogy a szülészetek nagy része igen komolyan eltér a WHO által megjelölt iránytól – a szervezet például 10 százalékos gátmetszési és 15 százalékos arányt tart elfogadhatónak, nem tartja indokoltnak, hogy császármetszés után a további gyerekek ugyancsak császárral szülessenek, ahogy azt sem, hogy a nőnek beöntést adjanak és leborotválják a fanszőrzetét szülés előtt.

Úgy véljük, a KANGA kezdeményezése rendkívül fontos. Igyekszik azt tenni, ami eddig szülés-témakörben nem nagyon sikerült: teljeskörűen informálni. Hogy az anyáknak legyen mi alapján dönteni, és ne érhesse őket (túl nagy) meglepetés. Reméljük, hogy a közeljövőben az intézmények egyre inkább eltávolodnak majd a túlmedikalizált gondolkodásmódtól, és végre előtérbe kerülhetnek a szülések legfontosabb szereplői: az anyák és a kisbabák!

Bízunk benne, hogy ebben a folyamatban a belátható időn belül elkészülő referenciaintézmény, a Bethesda szülészete is sokat fog segíteni!