Versenyistállóvá válnak a jövő elitiskolái?

A tehetséggondozás lesz a feladatuk a hat- és nyolcosztályos gimnáziumoknak az új köznevelési törvény szerint. Ilyen képzést azok az iskolák indíthatnak majd, ahol kiemelkedően teljesítenek a diákok. Az elitképző iskoláknak viszont vigyázniuk kell arra, hogy ne egyszerűen elszívják a legtehetségesebb gyerekeket, hanem adjanak is nekik valamit.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. szeptember 21. szabo.daniel

A tehetséggondozás lesz a feladatuk a hat- és nyolcosztályos gimnáziumoknak az új köznevelési törvény szerint. Ilyen képzést azok az iskolák indíthatnak majd, ahol kiemelkedően teljesítenek a diákok. Az elitképző iskoláknak viszont vigyázniuk kell arra, hogy ne egyszerűen elszívják a legtehetségesebb gyerekeket, hanem adjanak is nekik valamit.


“Amikor nyolcosztályosba kerültem, furcsa volt, hogy mindenki jelentkezik az órákon, és nemcsak én tudom a jó választ” – emlékszik vissza egy nyolcadikos fiú arra, amikor az általános iskola negyedik osztálya után egy budapesti nyolcosztályos gimnáziumban folytatta tanulmányait. A fiú azt mondta, “eleinte szokatlan volt, hogy állandóan valamilyen versenyre készülünk, délután négyig szakkörökre járunk, és dühített, hogy sokkal többet vagyok iskolában, mint a felső tagozatos volt osztálytársaim”.

A hat- és nyolcosztályos gimnázium tanulóinak a jövőben biztosan több időt kell az iskolában tölteniük, mint az alsó tagozatba vagy négyosztályos gimnáziumba járó diákoknak. A köznevelési törvény kormány által elfogadott, egyelőre nem nyilvános, de az [origo] birtokába került tervezete szerint ugyanis ezek az iskolák lesznek “a tehetséggondozás nevesített intézményei”. A koncepció azt írja, hogy itt a heti “kötelező tanítási órák száma évfolyamonként átlagosan két órával magasabb, mint más iskolák azonos évfolyamán”.

A koncepció szerint az intézmények feladata “a tehetséges tanulók felismerése, nyilvántartása, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése”. A hat- és nyolcosztályosba járó diákoknak, akik tíz-, illetve tizenkét évesen kezdik gimnáziumi tanulmányaikat – ahogy arról az [origo] korábban beszámolt -, három idegen nyelvet kell tanulniuk a koncepció szerint. Új elem a dokumentumban az is, hogy a nyolcosztályos gimnáziumban “meg kell teremteni a feltételeket a negyedik idegen nyelv fakultatív tanulásához is”.