YouTube, játék, csevegés, azután jön a tanulás – ennyire meghatározó az internet 14 év alatt
Tízből nyolc 14 éven aluli használta már az internetet, kétharmaduk napi rendszerességgel és főként okoseszközön keresztül szörfözik – derül ki egy friss kutatásából. A kedvenc online elfoglaltságok sorát a YouTube kezdi, melyet a játék és a csevegés követ. A szülők szerint a neten és tévében megjelenő legnagyobb veszély az erőszak, a félelemkeltő tartalmak, illetve a szexualitás és a trágár beszéd.
A 14 éven aluli gyermekek 80 százaléka használta már az internetet, kétharmaduk naponta és leginkább okoseszközön keresztül szörfözik – derül ki a REGIO JÁTÉK friss felméréséből. Gyakoriság szerint az óvodások töltik a legkevesebb időt netezéssel, „ami azt jelenti, hogy »csak« minden második gyermek van online naponta. Az internetező 3 éven aluliaknak (34 százalék) háromból két esetben engedik a szülők a mindennapos internetezést, hasonlóan a 7-10 évesekhez. A legaktívabbak a felső osztályosok, háromnegyedük használja a világhálót napi rendszerességgel” – részletezi az eredményeket Gyaraki Dávid, a cég marketingvezetője. Az okostelefonon keresztüli netezés a 3 éven aluliak (58 százalék) és a 11-14 évesek (52 százalék) körében a legelterjedtebb, míg a 3-6, valamint 7-10 évesek inkább a tabletet választják (48 százalék, ill. 39 százalék).
YouTube, játék, csevegés, azután jön a tanulás
A YouTube-videók nézése abszolút elsőséget élvez az említett korcsoportok internet-használati szokásaiban, melyet az online játékokkal való időtöltés és a különféle csevegőfelületek használata követ. „A videómegosztó nem csak az iskolások körében hódit: tízből kilenc ovis kedvenc elfoglaltsága a youtube-ozás, a 3 éven aluliak pedig szinte csakis ezt a platformot követik (94 százalék). Az online játék leginkább a 7-12 éves korosztályra (62 százalék), míg a csetelés a 11-14 évesekre jellemző (80 százalék), igaz, ők az internetet már tanulásra (70 százalék) is használják” – avat be a kutatás részleteibe Gyaraki Dávid.
A 14 éven aluliak 1-2 órát töltenek naponta internetezéssel (46 százalék), emellett ugyanennyi időt televízió-nézéssel (54 százalék). „Természetes folyamat, hogy a szabadidős tevékenységek változnak az elektronikus eszközök térhódításával. A digitalizáció 11 éves kortól kerül igazán a középpontba, a hagyományos játékok közül ekkortól a társas- és a sportjátékok maradnak meg leginkább a gyermekek életében. A nagyobbaknak szükségük is van kütyümentes kikapcsolódásra, és az egészséges fejlődésük szempontjából főleg olyanra, ahol a családdal tudnak minőségi időt együtt tölteni: egy kirándulás vagy közös társasozás észrevétlenül is pozitív szociális és kulturális példákat közvetít” – teszi hozzá a marketingvezető.
Az erőszak a legnagyobb veszélyforrás
A felmérés vizsgálta azt is, hogy a szülők véleménye alapján mi befolyásolja legnegatívabban a gyermekeket az interneten és a televíziós műsorokban. A lista élén mindkét esetben az erőszak, valamint a félelemkeltő tartalmak végeztek, harmadik helyre az online megjelenő szexualitás, valamint a tévében elhangzó trágár beszéd került.
Az eredmények szerint éppen ezért a szülők szinte kivétel nélkül ellenőrzik, hogy gyermekük mennyi időt tölt a világhálón (94 százalék), és milyen tartalmakat tekint meg rajta (97 százalék). Százból csak két felnőtt feltételezi, hogy csemetéje nem tudatosan használja az internetet, az adatvédelemmel kapcsolatban azonban már vannak aggályaik. „A szülők kétharmada gondolja úgy, hogy gyermeke nincs tisztában azzal, milyen adatokat oszthat meg magáról az interneten” – zárja az eredmények ismertetését Gyaraki Dávid.
