Zsúfoltak a magyar óvodák

Az Alkotmánybíróság február 20-i állásfoglalása szerint nem ütközik az alaptörvénybe a kötelező óvodába járás. A felmenő rendszerben bevezetendő új szabályozás végrehajtásához szükséges férőhelyszámot a 2014–15-ös tanévre kell megteremteni.  

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2013. március 04. bencze.aron

Az Alkotmánybíróság február 20-i állásfoglalása szerint nem ütközik az alaptörvénybe a kötelező óvodába járás. A felmenő rendszerben bevezetendő új szabályozás végrehajtásához szükséges férőhelyszámot a 2014–15-ös tanévre kell megteremteni.  


A Pedagógusok Szakszervezete Óvodai Tagozatának vezetője, Makár Barnabásné Erna szerint a fő változás az, hogy bürokratikusabb úton lehet elérni, hogy a gyermek ne háromévesen kezdje az ovit vagy hatévesen az iskolát.

– A szülők azon aggódnak, hogy bejut-e a gyerek az óvodába, sokan hamarabb is vinnék a gyereküket közösségbe. Azoknál, akik nem akarják óvodába vinni a gyereket, sokszor jobb, ha kötelező  az óvoda – mondja az óvodapedagógus. Vannak olyanok is, akik rendezett háttérből érkeznek, és otthon vagy családi napközikben látják szívesebben a gyereket. – Ez szűk réteget jelent, de a rendszer nem zárkózik el a kivételektől, annyi a változás, hogy eddig az óvodavezető döntött, mostantól a jegyző fog. Van, amikor jobb a gyereknek a családban,  mint egy túlzsúfolt óvodában – mondja Makár Barnabásné.

Szívesen veszik a pluszévet

A szakember szerint is merev az új rendszer, de a szülőnek megmarad a lehetősége arra is, hogy hatéves gyereke még ovis maradhasson egy évet. A tapasztalatok szerint a legtöbben örülnek ennek. Korábban úgy érezték, a plusz óvodai év a gyerek képességeinek leértékelése, ma viszont szívesebben veszik, ha érettebben kerül a gyermek iskolába. Más kérdés persze, hogy óvodai férőhelyhiány esetén az intézmények abban lehetnek érdekeltek, hogy a hatévesek elhagyják az intézményt. 

Az alapítványi vagy magánovi helyhiányos körzetekben sem mindenki számára megoldás: az átlagár százezer forint is lehet havonta. Az önkormányzati ellátás ingyenes, de étkezésért és egyéb jogcímeken lehet kérni a szülőktől pénzt. Az étkezés 5–10 000 forint egy hónapban, ezen felül tisztasági csomagra, választható foglalkozásokra is kérhetnek pénzt.

Az érettségről az óvoda dönt

Az iskolaérettség kritériumainak meglétét a szakember szerint az óvodapedagógus akkor látja át igazán jól, ha több évig foglalkozott a gyermekkel, így jobban ismeri őt. Amennyiben ebben nem biztos az óvoda, mostantól nem nevelési tanácsadó, hanem szakértői bizottság segítségét kérhetik a kérdés eldöntésében.

Gyerekek és férőhelyek
374.870 óvodai férőhely volt 2012-ben, és 341.190-en jártak óvodába a KSH adatai szerint.

Fontosabb változások

Az óvodai ellátás fő szabályként kötelező hároméves kortól, legalább napi négy órában.

Felmentést szülői kérelemre a jegyző adhat az ötödik életév betöltéséig, ehhez kell védőnői és óvodavezetői egyetértés is.

Az egyházi óvodák vizsgálhatják, hogy az adott vallás irányába elkötelezett-e a gyermek.

Iskolába abban az évben kell mennie a gyermeknek, amelyben augusztus 31-ig 6. életévét betölti.

Az óvodavezető dönthet az iskolaérettségről, lehetősége van még egy évet az óvodában tartani a gyereket.