5 érdekesség a férfi termékenységről

Íme 5 olyan információ a spermáról, amivel nem találkozik minden nap az ember, és amelyek között több meglepő is lehet.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
férfi
2019. augusztus 25. ratkotunde.hu

Íme 5 olyan információ a spermáról, amivel nem találkozik minden nap az ember, és amelyek között több meglepő is lehet. Tisztázzunk hát néhány félreértést, és tárjunk fel néhány érdekes tényt.

A témában Ratkó Tünde szülésznő van a segítségünkre.

1.       Ondó vagy sperma?

Az emberek többsége szinonimaként használja ezt a két fogalmat, pedig nem kellene. Az ondó, mely az ejakulátummal távozik spermából és spermaplazmából áll, mely utóbbit többek közt a prosztata termel. Ennek tisztázása azért is nagyon fontos, mert sok férfi nem akarja elhinni, hogy a termékenységével, a sperma mennyiségével gond lehet, hiszen az ejakulátum mennyisége rendben van. Csakhogy a kettő nem ugyan az!

2.       Mennyi az annyi?

Azt tudjuk, hogy ma egy normál termékenységgel rendelkező férfi teljes ejakulátuma átlagosan 150 millió spermiumot tartalmaz milliliterenként. Míg néhány évvel ezelőtt ez a szám 200 millió volt, addig a termékenységi küszöb 60 millió / milliliter volt. Mára ez a szám 15 millió/ milliliterre módosult, mert a világon tendenciálisan csökken a férfiak spermaszáma, így pedig sajnos a megtermékenyítő képessége is.

Csak hogy arányaiban is láthassuk a dolgot: a spermiumok az ondónak csupán 0.5%-át teszik ki, vagyis az a bizonyos néhány millió spermium ennyire kicsi hányada az ejakulátumnak.

3.       Jók vagy rosszak

Sokat lehet hallani, hogy ezt vagy azt a tevékenységet, ételt mellőzük, mert romlik tőle a sperma minősége. A férfiak többsége azonban erre legyint, azzal a felkiáltással, hogy van elég! Nos, ez azért nem teljesen igaz.

Az normál termékenység esetében jelen lévő 150 millió spermium milliliterenként valóban soknak tűnik, de sajnos azt is tudni kell, hogy ezeknek 90%-a hibás. Vagy a DNS-ben van hiba, így a spermium életképtelen, vagy a mozgása, morfológiája sérült, így képtelen lesz eljutni a célba. És ez az arány teljesen normális, vagyis nem betegség vagy genetikai hiba okozza. Napjainkban normál termékenységgel egyre kevesebb férfi rendelkezik, és a csökkent spermaszám esetében a fent említett arány nem változik. Így pedig kissé változik az egyenlet, hiszen 150 milliónak a 10%-a, mely valóban jó minőségű spermium 15 millió, ez azonban a 15 milliós spermaszám esetében már csak 1,5 millió, vagyis a megtermékenyítés valószínűsége jelentősen romlik – mondja Ratkó Tünde.

4.       Egyetlen sperma is elég

Ez igaz, ezt nem is lehet vitatni, de az esélyek latolgatása miatt érdemes elgondolkozni a következőkön:

A spermiumok számának és minőségének javítása a megfelelő, szerves kötésű anyagokat tartalmazó (citrát, glükonát kötési formák) vitaminkészítménnyel fontos lehet, hiszen a már említett 90%-ban hibás spermiumokhoz még egy adat érkezik. Egy ovuláció alkalmával, amikor a petesejt megtermékenyítésére a legnagyobb az esély, akkor ez az arány 25%-os. Vagyis a megtermékenyítés esélyének mértékébe még a női szervezetet, annak működését is bele kell kalkulálni, ami így már messze nem olyan bíztató adat, hogy ne kelljen tudomást venni a spermát roncsoló tényezőkről, mint a stressz, az alkohol, az ülőmunka, a szoros nadrág, és még sorolhatnánk.

5.       Tápanyaghiány és sperma

A spermaképzés a testben folyamatos, sohasem áll le. A spermatogenezis folyamán nagyjából 74 nap alatt képződik a spermium, majd ez raktározódik, és kiürül. A spermaképzés azonban energia és tápanyagigényes folyamat, ugyanakkor nem elsődleges fontosságú. Ha a szervezetbe nem jut elég tápanyag – mely az élelmiszerek beltartalmának csökkenése, a gyorsételek terjedése, valamint a vegyi anyagokkal való érintkezés miatt ma már mindennapos -, akkor a test az elsődleges fontosságú folyamatok megtartására koncentrál, mint például a keringés, a májműködés, vagy az agy megfelelő ellátottsága. Így sajnos a spermaszám és a sperma minősége is jelentősen romolhat, megnehezítve ezzel a megtermékenyítést, valamint növelve a genetikai betegségek, a koraszülés vagy a spontán vetélés kockázatát.