A down-szindrómás apa, akire nem csak fia, az egész világ büszke

Jad Issa down-szindrómával él, de élete egyáltalán nem mondható átlagosnak. Elég meghallgatni hozzá felesége (aki nem down-szindrómás!), vagy fogorvosnak tanuló fia vallomását! Jad története akkor vált világszerte ismertté, mikor fia, Sader közzétett egy videót a Facebook-on apjáról és nem mindennapi családjáról.

Szerető és felelős családapa

Sader életerős fiatalember, aki Szíriában él családjával, élvezi az életet: úszik, lóg a barátaival és nem mellesleg fogorvosnak tanul. Mint mondja, nagyon büszke down-szindrómával élő apjára, és el sem tudná képzelni, hogy más legyen az édesapja. Jad ugyanis állapota ellenére minden tekintetben családfő volt az évek során: kenyérkeresőként állt családja élén és mindenben támogatta fiát, aki szerint édesapja legfőbb lelki támasza. „Nem csupán anyagilag, lelkileg is ő volt a legfőbb támogatóm a tanulmányaimban”.

Ahogy Sader fogalmaz a videóban, a büszkeség kölcsönös: látja az apja szemében, milyen örömmel mutatja be egy idegennek: „ő a fiam és orvos”. „Down-szindrómás vagyok, de felneveltem a fiamat és mindent megtettem, hogy orvossá váljon, aki segít az embereken. Büszke vagyok rá!”

Jade és felesége valóban megfelelő környezetet tudott teremteni fiúk számára, hogy kiegyensúlyozottan nőjön fel. Sade saját szavaival így mesél erről: „Egy down-szindrómás személy mellett felnövő gyerek annyi szeretetet és törődést kap, mint bármilyen más szülő gyermeke, ez pedig elég muníció ahhoz, hogy érzelmileg és szociálisan kiegyensúlyozott ember váljon belőle, aki meg tudja valósítani az álmait. Amikor látom őt, aki mindent megtett, hogy kisgyerekként semmiben ne szenvedjek hiányt, engem is arra sarkall, hogy a lehető legjobb emberré váljak.”

Jó barát és férj

Jade nem csupán apaként, férjként is megállta a helyét. Fia szerint szülei olyanok, mint egy átlagos házaspár: van, hogy valamiben nem értenek egyet és veszekednek, de alapvetően szeretet, egyszerűség és alázat jellemzi a kapcsolatukat.

A férfi 25 éve dolgozik a helyi malomban és jó kapcsolatban van szomszédjaival, kollégáival is. Az emberi kapcsolatai egyszerűek és tiszták, mivel mindent és mindenkit szeret, cserébe őt is szeretik és tisztelik az emberek.

Down-szindróma – gondoljuk újra!

Sok nő számára egy down-szindrómás baba jelenti a lehető legrosszabb forgatókönyvet – figyelmeztet Sader hozzátéve, hogy ha nagyanyja is így gondolkodott volna, most ő sem lehetne itt. „Egy down-szindrómás apa gyermekeként felnőve nem csak azt tudom őszintén elmesélni mennyire szeretetteljesek és tisztaszívűek ezek az emberek, hanem azt is meg tudom mutatni, milyen ambíciózusak és lendületesek. Tisztességes életet érdemelnek, nem abortuszt!” – fogalmazott Sader a videóban.

– Via –