A komatálas galambleves ízét sosem felejti el az ember!

A Komatál Program kapcsán szakmai és személyes élményeiről Závogyán Magdolnával, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetőjével beszélgetett a csalad.hu.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
komatál
2019. október 16. Békési Erika/csalad.hu

A kisbabás családoknál régen szokás volt, hogy a gyermekágyas időszakban a rokonok és a barátok pár hétig ebéddel kényeztették az édesanyát – ez volt a komatál. A gyönyörű hagyomány remélhetőleg most újraéled. A Komatál Program kapcsán szakmai és személyes élményeiről Závogyán Magdolnával, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetőjével beszélgetett a csalad.hu.

A komatálazás Magdolna számára régi szokás vagy személyes emlék?

– Kaptam és vittem is komatálat, így mindkét oldal szépségét megtapasztaltam! Jó érzés volt, hogy gondoskodnak rólam – a komatálas galambleves ízét az ember sosem felejti el! –, de még jobb, hogy én gondoskodhattam másokról. Levest, valami könnyű második fogást és süteményt szoktam vinni, fonott kosárban elhelyezett tálban, komakendővel letakarva. Fontos, hogy ne csak finom legyen az ebéd, hanem a tálalás is megidézze a hagyományt. Mindig viszek gyümölcsöt is: nemcsak a kalóriát, hanem a vitamint és a nyomelemeket is pótolni kell egy gyermekágyas anyánál. De az étel mellett még sokkal jólesőbb az anyukának az, hogy a rokonok, a barátok, a szomszédság gondol rá, hogy a kedvéért sütnek-főznek az asszonyok, hogy gondoskodnak a gyermekágyas napok alatt a családjáról, így ő gondtalanul erősödhet és figyelhet az újszülöttre. A közösségi gondoskodás nagyon fontos! Nemcsak az étel, hanem az a szeretet és az odafigyelés, amit az ember ilyenkor megél.

Úgy tudom, a Komatál Program alapötlete Magdolnának jutott az eszébe. Talán éppen a személyes élmények hatására?

– Egy szakmai útról tartottunk hazafelé Lezsák Sándorral a Gyimesekből, feltöltődve rengeteg élménnyel. Az út során csodálatos összetartó közösségekkel találkoztunk, akik a magyar nyelvet, hagyományokat féltőn őrzik. Arról beszélgettünk, hogy a közösségi segítségnyújtásnak milyen szép példái voltak régen. Kalákában épültek a házak, a tollfosztást, kukoricamorzsolást közös dalolás kísérte, a gyermekágyas anyát és családját komatálakkal látták el a rokonok… És akkor, szinte közösen mondtuk ki: miért ne lehetne újraéleszteni ezt a hagyományt, beépíteni a mindennapokba, újra élővé tenni? Nos, valahogy így kezdődött…

A program tökéletesen beleillik a családpolitikai intézkedések sorába. Segítheti ez a családokat?

– A komatál, komakendő átadása egy olyan gesztus, amely nem csupán az étel adományozásáról szól, hanem a baráti segítségnyújtásról, a kismama és az újszülött meglátogatásáról, a családok és a családi kötelékek megerősítéséről, az újszülött közösségi bevonásáról. A Nemzeti Művelődési Intézet az összmagyarság megmaradásának, gyarapodásának lehetőségét a közösségek legkisebb, legalapvetőbb egységeinek megerősítésében látja. A közösség- és nemzetépítő céllal útjára indított Komatál Program ezért a családokat, az újdonsült, vagy sokadik gyermeküknek életet adó édesanyákat segíti. Azt szeretnénk, ha minden magyar gyermek születése ünnep lenne! De ezt ne csak a szűk család élje meg ünnepként, hanem a rokonok, az ismerősök, a szomszédok is.

A beszélgetés folytatásához kattints.