Citrusok héja – mielőtt belereszelnéd a süteménybe
A déligyümölcsökkel nem csak sok vitaminhoz jutunk, de héjuk elfogyasztása esetén veszélyes vegyi anyagok is a szervezetünkbe kerülhetnek. A biotermék vásárlástól eltekintve teljes mértékben nem, legfeljebb csak részben védhetjük ki ezeket.
A déligyümölcsök hosszú utat tesznek meg, míg elérnek a fogyasztóhoz, így fokozottan ki vannak téve a penészgombák támadásának. Ezért bevett módszer, hogy szüretelés után különböző gombaölőszereket tartalmazó viasszal kezelik a felületüket. Innen tehát az általunk ismert narancsok és a mandarinok csillogó fénye.
Cikkünkben körbejárjuk, milyen egészségügyi következményekkel kell számolnunk, ha ezeket a gyümölcsöket – különös tekintettel a leginkább érintett héjat – fogyasztjuk. Mit tehetünk az ártalmak kiküszöbölése, illetve csökkentése érdekében.
Milyen veszélyes anyagokról van szó?
A kérdéses gombaölőszerek egy csoportja az aromás szénhidrogénekhez tartozik: ilyen a bifenil (E230), az orto-fenil-fenol (E231), és a nátrium-orto-fenil-fenolát (E232). Gyakran használják még a célra a tiabendazolt (E233).
Közös bennük, hogy emberi egészségre gyakorolt – főleg a kumulatív – hatásukról mindez idáig nincsenek kielégítő vizsgálati eredmények. Viszont állatkísérletekben, továbbá a szerekkel nagy mennyiségben érintkező munkásoknál megfigyeltek különböző negatív reakciókat, elsősorban bőrreakciókat.
Ennél komolyabb probléma is lehet velük. Egy 2001-es japán tanulmány szerzői azt találták, hogy a tiabendazol egereknél vesekárosodást, a húgyhólyagban pedig hiper- és metapláziát okozott (jóindulatú szövetfelszaporodás, amely a rák megelőző állapotának számít). Egy másik, 2002-ben publikált, szintén japán vizsgálat szerint pedig, amely 39 különböző élelmiszeradalékra terjedt ki, a bifenil, a nátrium-orto-fenil-fenolát, és a tiabendazol is károsította a kísérleti egerekben a gyomor-béltraktus szerveinek DNS-ét.
Szintén szüret után kezelik a déligyümölcsöket az imazalil nevű növényvédőszerrel, amelynél állatkísérletekben libabőrösséget, izomkoordinációs zavarokat, remegést, émelygést, hányást figyeltek meg. Egy 2001-es angol toxikológiai értékelés szerint a szer patkányoknál a máj kóros megnagyobbodását okozta, és megzavarta a pajzsmirigyműködést. Embereknél kontakt dermatitiszről (a bőrrel közvetlenül érintkező idegen irritáló anyagok által kiváltott bőrreakció) találhatók adatok.
Megemlítendő még a prokloráz nevű gombaölőszer, amelyet a brüsszeli Comité Scientifique de Toxicologie, Ecotoxicologie et l’Environnement (Toxicitási, Ökotoxicitási és Környezetvédelmi Tudományos Bizottság) egy 2004-es jelentésében „a belső elválasztású mirigyeket potenciálisan zavaró” hatású növényvédőszerek közé sorolt.
A képet bonyolítja az a tény, hogy ezeket az anyagokat általában kombinálva alkalmazzák, így hatásuk összeadódhat. Több helyen megemlítik például, hogy a tiabendazol és a bifenil, illetve a tiabendazol és az orto-fenil-fenolát kombinációja esetében fokozott a hólyagrák kialakulásának esélye.