#Godislove – Evangelizáló játékra hív Hodász András

"Magunkat mutatjuk meg, akik megtaláltuk itt a helyünket, és jó nekünk itt. Hittanosok, jegyes- és házaspárok vállalkoztak, hogy velem együtt szerepeljenek."

Fotó: Magyar Kurír/Lambert Attila

Plakátvadászat, szelfi, sztori – a te történeted arról, miért szeretsz keresztény lenni, mit jelent számodra, hogy hiszel Istenben. Október 16-ától két héten át plakátokat találunk a főváros tizenhárom pontján. Milyen plakátok, hogyan és miért kerültek köztereinkre – erről beszélgetett a Magyar Kurír Hodász András atyával.

– A történet a Coca-Cola sokakból felháborodást kiváltó reklámjával kezdődött.

– Igen. Nagy vihart kavart keresztény körökben is a reklám, a felháborodás hullámai elértek engem is. Mint a közösségi oldalakon aktív szereplőt, kértek, írjam alá a CitizenGo által indított petíciót, illetve tegyem közzé, mi a válaszom a reklámra. Akkor fogalmazódott meg bennem, milyen jó lenne, ha rólunk, a Katolikus Egyházról nemcsak akkor kapna hírt egy nem hívő ember, amikor valami ellen felháborodottan tiltakozunk. A Facebook-oldalamon közzétettem, mennyivel többet adna, ha pozitív üzenetet hordozó plakátot készítenénk. Rákérdeztem, ki mit írna rá. Gyűltek a kommentek. Megkeresett egy üzletember konkrét ajánlattal: van apparátusa és kerete, amit szívesen rászánna erre. Az utóbbi hetek munkája nyomán elkészült a plakátunk, október 16-án, szerdán kerül ki a főváros köztereire.

– Nehéz a virtuális információtengerben széles körben hatást elérni. Mivel lépnek ki az emberek elé?

– Sok javaslat érkezett a kommentelőktől, nagyon nehéz volt kiválasztani azt az egyet, ami a plakátra került. Az volt a cél, hogy a megfogalmazás közérthető legyen, azok felé is megszólító erővel bírjon, akik távolabb vannak az Egyháztól, és számukra is vonzó képet mutassunk magunkról. Így választottuk a jézusi hívást: „Atyám házában sok hely van.” Ehhez társítunk egy kifejező képet. Az életünkből vettük, magunkat mutatjuk meg, akik megtaláltuk itt a helyünket, és jó nekünk itt. Hittanosok, jegyes- és házaspárok vállalkoztak, hogy velem együtt szerepeljenek a képen.

– A provokatív, bevállalós tartalmakkal könnyebb hatni.

– Nekünk más a dolgunk. Az Egyházról az a közkeletű nézet, hogy folyamatosan kioktatunk, megmondjuk, mit szabad, és mit nem. Velünk leginkább úgy találkoznak az emberek, hogy azt hallják, ez helytelen, ezt így kell csinálni, azt meg úgy. Belevittük magunkat a kéretlen erkölcscsősz státuszba. Valóban, időnként ki kell mondani az igazságot, de nem szabad, hogy csak arról szóljon a kommunikáció, hogy mi jó, és mi nem. Ezzel akarunk szembeszállni, és azt közvetíteni egy szentírási igehellyel, hogy Isten szeret, mindenkit szeret, és hazavár. Nála sok hely van, mindenkinek van hely. Elkészített hely, ahova várva vár bennünket.

– „Atyám házában” – érthető és vonzó ez a kifejezés a nem hívő ember számára is?

– Biztos vagyok benne, hogy az otthon alapélmény minden ember számára. Jézus egy szeretettel teli otthonba hív. Meghívása egy olyan korban szólal meg, amikor sok otthon széttöredezik, a félelemnek, a szeretetlenségnek, a magánynak a helye. Annak próbáltunk hangot adni, hogy a kereszténység fő üzenete nem az, hogy ki nem jöhet be, hanem az, hogy Jézus ide mindenkit meghívott. Ez a gondolat az életünk végső céljáról szól, arról hogy mindannyiunk igazi hazája Istennél van. Talán ez egy megérintő üzenet, hogy van egy Atya, aki hazavár, mert szeret minket.

A beszélgetés itt folytatódik.