Ha tél, akkor pára – hideg vagy meleg, sok vagy kevés?

Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa https://www.tudokozpont.hu/tudogyogyasz-munkatarsaink/dr-hidvegi-edit-phd elmondja, mikor segít a hideg és a meleg pára, illetve a túlzott párásítás veszélyeire is felhívja a figyelmet.

Honnan tudhatjuk, hogy elég párás-e a levegő?

A levegő páratartalmát páramérő készülékkel ellenőrizhetjük. Ezt lakásfelszerelési vagy barkácsboltokból is be tudjuk szerezni. Az ideális páratartalom 40-60% között mozog. Ha ennél alacsonyabb, vagyis túl száraz a levegő, akkor kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk.

„A száraz levegő belélegzése az orrnyálkahártyát is kiszárítja. Torokszárazság, kaparó érzés jelentkezhet. Könnyebben megbetegedhetünk, ugyanis az orr- és a légutak nyálkahártyája, az egészséges állapotban is termelődő váladék hiányában nem tudja megakadályozni, hogy a kórokozók a szervezetünkbe bekerüljenek.”

A túlzásba vitt párásítás következményei

Ha tehát száraz a levegő a lakásban, akkor párásítunk. A frissen mosott ruhák teregetésével vagy párásító készülékkel is növelhetjük a levegő páratartalmát. Vigyázzunk azonban, mert ha tartósan 60% feletti értéket érünk el, akkor kedvező feltételeket teremtünk az allergiás, asztmás tüneteket okozó és gyakori légúti betegségekre hajlamosító penészgomba és poratka számára is.

Hideg vagy meleg pára?

·        Ha párásítunk, akkor arra is figyelni kell, hogy mivel tesszük. Egy forró kamillateás gőzöléstől egy pollenallergiás, asztmás beteg súlyos tüneteket produkálhat.

·        Krupp esetén pedig szintén nagyon sokat árthatunk, ha a beteget forró vizes gőznek tesszük ki, ilyenkor ugyanis súlyosbodni fognak a tünetei. Nagyon gyors javulást tudunk elérni azonban hideg párával, például ha hűvös téli levegőre visszük betakarva, vagy ha a nyitott a hűtőszekrény ajtó elé ültetjük az éjszaka ugatva köhögő gyermeket.

·        Az asztmásoknak viszont épp a hideg párával kell nagyon óvatosnak lenniük. Akár rohamot is provokálhat, ha a lakás melege után hirtelen a téli hideg levegőt lélegzik be.

A hőmérséklet is számít

A lakás páratartalma mellett a hőmérsékletre is ügyelnünk kell, ha nem szeretnénk a meleg lakásból kilépve könnyen megfázni a hidegben. A hőfok azért is fontos, mert a magas páratartalom mellett a magas hőmérséklet, a túlfűtött lakások is kedvező feltételeket teremtenek az allergének számára.

„Az ideális nappali hőmérséklet 24 °C, éjszakára érdemes egy kicsit lejjebb venni a fűtést. 18-20 °C közötti értékekre javasoljuk beállítani a szoba hőmérsékletét alváshoz. Ha ennél melegebb van, a nyálkahártya könnyen kiszáradhat, ami szintén nem előnyös.”

A párától a penészig

A lakásban akkor is pára képződik, ha levegőt veszünk, be- és kilélegzünk. Emellett főzünk, mosunk és teregetünk, és fürdés közben is párát termelünk. Ha a szellőzés a lakásban nem megoldott, akkor a pára bent reked. Az ablakokon gyöngyöző vízcseppek jelennek meg, majd a hőhidak mentén – a a nyílászárók melletti területek, amik két nagyon különböző hőmérsékletű teret választanak el – megindul a penészesedés. Ez ellen gyakori szellőztetéssel vagy a nyílászárók cseréjével – beépített szellőzővel rendelkező nyílászárók – védekezhetünk.

„A penész erős allergén, légúti allergiás, asztmás tüneteket is okozhat. Előfordulhat, hogy jelenlétére csak a légúti tünetek, gyakori betegségek, elhúzódó köhögés hívják fel a figyelmet, mivel a penész nem csak a sarkokban, hanem eldugott helyeken – szekrények, falvédők, ágyak mögött, szobanövények földjén – is megjelenhet.”