Konizáció- életmentő is lehet

Vajon mit is takar pontosan az eljárás és milyen esetekben szükséges alkalmazni?

A nőgyógyászati műtétek kapcsán igen gyakran esik szó az ún. konizációról. De vajon mit is takar pontosan az eljárás és milyen esetekben szükséges alkalmazni? A kérdésekre dr. Józan Gyöngyitől, a Nőgyógyászati Központ sebész-nőgyógyászától kaptunk választ.

Apró kimetszés a méhnyakból

A konizáció (conisatio) röviden a méhnyak kúp alakú kimetszését takarja, mely egyrészt diagnosztikai, másrészt sokszor terápiás módszer is egyben. A méhnyak betegségei esetén van rá szükség, és azon belül is leggyakrabban kóros citológiai leletkor végzik el. A kimetszett szövetdarabot szövettanra küldik, ahol a patológus megvizsgálja, így megállapítható, pontosan mivel is áll szemben a beteg. Bár elsőre drasztikus beavatkozásnak tűnhet, szerencsére igen hamar fel lehet belőle épülni, ráadásul nagyon gyakori, hogy az eljárás során az egész kóros terület eltávolításra kerül, így további teendő nincs is.

A konizáció fajtái

A méhnyak kúp alakú kimetszése általában vagy éles késsel, vagyis szikével (hidegvágásos módszer), vagy lézerrel történik, vagy pedig az ún loop/leep konizációt alkalmazzák, melynek során magas frekvenciájú kaccsal, hurokkal metszik ki (égetik) az adott részt. Manapság ez utóbbi elterjedtebb, hiszen gyorsabb, pontosabb, nem okoz kárt a környező szövetrészeken, csupán minimális vérzéssel jár, gyorsabb a sebgyógyulás és nem jár hegesedéssel sem. Hátránya, hogy a diagnózis olykor korlátozott értékű az égetett sebszélek miatt.

Mindkét típusú konizációt gyakran kiegészítik kürettel, vagyis “méhkaparással” is.

A műtét altatásban vagy spinális érzéstelenítésben történik. Maga a beavatkozás maximum egy órát vesz igénybe, és egy napos kórházi benntartózkodást tesz szükségessé (a loop módszer esetén még annyit sem), a következő nap otthonába bocsátható a beteg. Mivel az eljárás hüvelyen keresztül történik, nincs szükség hasi vágásra, így nyoma nem marad a műtétnek.

Hagyományos, hidegkés módszer esetén a nyakcsatornába drain-t helyeznek váladékelvezetés céljából. Ez a beavatkozás utáni kb. 5. napon kerül eltávolításra.  Amennyiben a szövettani eredmény szerint a teljes kóros területet sikerült kimetszeni, úgy további teendő nincs, ám ha nem, úgy további műtétre van szükség- mondta dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ sebész-nőgyógyásza.

Lehetséges szövődmények

A konizáció bár biztonságos eljárásnak számít, ám -ahogy az összes műtéti beavatkozásnak-, ennek is vannak lehetséges szövődményei. A hidegkés eljárás leggyakoribb szövődménye a fokozott vérzés (ekkor plusz öltésre lehet szükség), hegesedés, nagyon ritkán pedig fertőzés lép fel, mely antibiotikummal könnyen kezelhető. Ezen kívül némileg megnő a koraszülés esélye (leep conisatio esetén ezt nem figyelték meg).