1956-os Emlékév: gyermek és ifjúsági programokkal zártunk
Kézműves foglalkozással, táncházzal és előadásokkal tarkított ifjúsági napot rendezett a Családháló Penc községben az 1956-os Emlékév zárásaként.
A Pest megyei településen szerdán reggel kezdődött programsorozaton a helyi általános iskola tanulói vettek részt. A mintegy 150 gyerek az 1956-os forradalomhoz és a magyar kultúrához kapcsolódó foglalkozásokon töltötte el a tanév utolsó délelőttjét önkéntesek és szakemberek segítségével. A programok során a diákok bepillantást nyerhettek az ’56-os forradalom és szabadságharc eseményeibe, megismerhették annak jelképeit, történetét, jelentőségét.
Van véleményük a szabadságharcról
Az már a nap elején kiderült, hogy a sok diák komoly ismerettel rendelkezik arról, mi történt hazánkban 1956 október-novemberében. A felsőbb korosztály tanulmányi tapasztalatai mellett már az iskolán kívül is találkozott ’56 fogalmával, míg a kisebbeknek inkább a nagyszülők és a dédszülők meséltek szabadságharcos élményeikről.
A csoportos foglalkozás során a diákok feladata egy ’56-os plakát elkészítése volt, amelyen a szabadságharccal kapcsolatos ismereteiket oszthatták meg. Az elkészült plakátokból kiderült, hogy a közismert fogalmakon túl mélyebb ismeretek élnek a gyerekek fejében a forradalomról. Az interaktív történelemórán a tanulók saját 56-os családi történeteiket is megosztották egymással.
A fegyverek visszanéztek
A program megrendítő eseménye Wittner Mária előadása volt. A felsőbb évesek nemcsak meghallgathatták az 1956-os Emlékév védnökét, egykori szabadságharcost, de lehetőségük volt kérdéseket feltenni számára.
Az egykori halálraítélt a diákok előtt megemlékezett 1956-os társairól, akiket a megtorlás során a rendszer elítélt és kivégzett.
„Azért vagyok itt előttetek, mert nem szeretném, hogy ez veletek megtörténjen, hiszen forrong a világ. Nem tudjuk, hogy még mit fognak ránk mérni, de lélekben mindig készen kell lennünk, mert ez a hazánk.”
A fegyverek visszanéztek – emlékezett Wittner Mária arra, hogy a diákokat a kommunista rémuralom idején a középiskolában tanították meg a fegyverrel bánni. Ezt a tudást használták fel a szabadságharc napjaiban a fiatalok a karhatalom fegyveres fellépésére válaszolva.
Az Emlékév védnöke a gyerekektől azt kérte, hogy mindig mérlegeljék a tetteiket, és cselekedeteik során legyen előttük a haza. Hozzátette, hogy egész Magyarországot vér áztatta történelmünk kezdetétől, de ez a haza megmaradt a fiataloknak, akik a jövőnket jelentik, és ezt az örökséget most nekik kell továbbvinni.
Wittner Mária külön megemlítette az ’56-os Emlékév sikerét:
„Nagyon örülök a hatvanadik évfordulónak. Azért örülök, mert valóban emlékezhetünk azokra, akik már nem lehetnek köztünk.”
Hozzátette, hogy az 50 éves évfordulón a megemlékezést fojtották vérbe, mely a halottak és a hősök meggyalázása volt.
150 diák hajtott fejet a hősök tiszteletére
A programok a helyi háborús emlékmű megkoszorúzásával zárultak. A megemlékezésen beszédet mondott Rétvári Bence, az EMMI miniszterhelyettese, országgyűlési képviselő és Wittner Mária szabadságharcos.
A miniszterhelyettes beszédében elmondta, hogy a forradalom után az első tanítási napon felállították és összeírták azokat a diákokat, akiknek az előző két hónapban valamelyik szülője eltűnt. Így állapították meg, hogy melyik diák szülei vettek részt a harcokban.
Ezek a gyermekek később nem tanulhattak tovább és nem engedte őket érvényesülni a hatalom az élet egyik területén sem.
A köszöntők után a diákok elhelyezték a megemlékezés virágait, ezzel is tisztelegve a település ’56-os hősei és a forradalom mártír miniszterelnöke, Nagy Imre és társai 28 évvel ezelőtt történt újratemetése előtt.
A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta.
*
Borítókép: Gyermekek helyezik el a megemlékezés virágait a Pest megyei Penc községben Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 28. évfordulóján a Családháló programsorozatán 2017. június 14-én.
Fotó: Családháló.hu – Képszerkesztőség / Adrián Zoltán