Minden területen javult a magyar diákok teljesítménye

Szövegértésben, matematikában és a természettudományokban is javult a 15 éves magyar tanulók teljesítménye a legújabb PISA-felmérés szerint.

PISA-felmérés
2019. december 03. MTI

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelõs államtitkár (k), Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke (b) és Ostorics László, az Oktatási Hivatal Köznevelési Mérés Értékelési Osztályának vezetõje a 2018-as nemzetközi PISA-felmérés eredményeirõl tartott sajtótájékoztatón az Emberi Erõforrások Minisztériumában

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Minden területen – szövegértésben, matematikában és a természettudományokban is – javult a 15 éves magyar tanulók teljesítménye a legújabb PISA-felmérés szerint – mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatóján. A 2018 tavaszán végzett felmérés eredményeit kedden mutattat be a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD.

Az államtitkár kiemelte:

Magyarország eredménye megközelíti a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD átlagát.

Szintén pozitív, hogy a családi háttér miatti különbségek egyre kevesebb szerepet játszanak a magyar tanulók teljesítményében, kevesebb az iskolai hiányzás és a magyar tanulók 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett az életével.

Maruzsa Zoltán szerint a javuló tendenciák mögött ott vannak a köznevelésben elindított fejlesztések, az állami felelősségvállalás az iskolák fenntartásáért, a pedagógusok, a gyermekes családokat és az iskoláztatást segítő kormányzati intézkedések.

Az államtitkár azt is hangsúlyozza, hogy

feladat van még bőven,

holnaptól a 2021-es mérésre készülnek. A kormány jövőre 645 milliárd forinttal többet fordít oktatásra 2010-hez képest, 355 milliárddal többet pedagógus bérekre, dupláját az ingyenes tankönyvprogramra, háromszorosát az ingyenes gyermekétkeztetésre és folyamatosak az iskolafejlesztések.

Az OECD elemzése kiemeli, hogy a magyar tanulók szövegértésben a

szociokulturális hátterükhöz képest jobban teljesítenek.

A magyar tanulók szövegértésben a 2015-ben elért 470 pont helyett 476 pontot, matematikában 477 helyett 481 pontot, a természettudományok területén 477 helyett 481 pontot értek el. Ezzel Magyarország a résztvevő 79 országból a szövegértésben a 29-38. helyet (2015-ben 35-47.), a matematika területén a 31-37. helyet (2015-ben 35-39.), a természettudományokban a 29-34. helyet (2015-ben 34-39.) érte el – ismertette.

Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke ismerteti az eredményeket

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Szövegértésben a magyar eredmény Olaszországéval egyező, 8 ponttal elmarad Ausztriáétól, de 6 ponttal jobb Luxemburgénál. Matematikából Spanyolországéval egyezik meg, 3 ponttal jobb az Amerikai Egyesült Államok, de 6 ponttal rosszabb Olaszország eredményénél. A természettudományok területén a magyar eredmény 2 ponttal gyengébb a spanyolnál, ugyanakkor 3 ponttal jobb Oroszországénál és 13 ponttal jobb Olaszországénál – részletezte.

Elmondta: a szomszédos országok közül – társadalmi, anyagi helyzetünknek megfelelően – Ausztria (bár mindhárom területen romlott) és Szlovénia eredménye jobb a magyarnál. Horvátország szövegértésből, Szlovákia matematikából ért el néhány ponttal jobb eredményt, Szerbia, Románia, Ukrajna minden mutatója érdemben gyengébb a magyarnál.

A PISA-mérés ismét rámutatott arra az évtizedes állapotra, hogy a magyar oktatási rendszerben

nagyok az eltérések,

a kiváló és a gyengébb teljesítmények egyaránt jelen vannak. Csökkent ugyanakkor 2015-höz képest az alulteljesítők aránya: a szövegértés területén 27,5 százalék helyett 25,3 százalék (OECD átlag: 22,7 százalék), a természettudomány területén 26 százalék helyett 24,1 százalék (OECD átlag: 22 százalék), a matematika terén 28 százalék helyett 25,6 százalék (OECD átlag 24 százalék) teljesített a második képességszint alatt. A mindhárom területen alulteljesítő tanulók aránya 15,5 százalék, az OECD átlag 13,3 százalék – közölte.

Fotó: MTI

Az államtitkár elmondta,

a családi háttérnek Magyarországon valamennyi mérés szerint átlag feletti szerepe van a tanulók teljesítményére,

a 2018-as mérés szerint a teljesítménykülönbségek 19,1 százalékát ez magyarázza. Ez egyértelmű javulás: 2015-ben ez a mutató 21,6 százalék, 2012-ben 23, 2009-ben pedig 26 százalék volt. Az OECD átlaga ezen a téren 2015-ben 12,9 százalék, 2018-ban pedig 11,9 százalék volt – sorolta Maruzsa Zoltán.

Hozzátette: a PISA-felmérés kérdezett az iskolai légkörről is. Magyarországon a 15 éves diákok 23 százaléka jelezte, hogy az előző hónapban legalább egyszer “piszkálták” a társai, ami pontosan megegyezik az OECD átlaggal. Az OECD országokban átlagosan a tanulók 21 százaléka hiányzott legalább egy napot az iskolából a PISA-teszt előtti két hétben, Magyarországon ez az arány csak 12 százalék. A magyar tanulók 73 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tanáraik szeretnek tanítani, az OECD átlaga 74 százalék. A magyar tanulók 68 százaléka azt mondta, hogy

elégedett az életével,

az OECD átlag 67 százalék. 90 százalékuk jelezte, hogy megtalálja a kiutat a nehéz helyzetekből, szemben az OECD 84 százalékával. A nemzetközi mérés adatai azt mutatják, hogy a magyar oktatás teljesítménye ezen a téren is megfelel a világ élvonalába tartozó országok átlagának – értékelte.

Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnök-helyettese elmondta: a háromévenkénti nemzetközi PISA-mérésben ezúttal 79 ország vett részt. A vizsgálatokat 2000 óta tartják, és egyre több ország csatlakozik hozzájuk, a kezdetekhez képest már kétszer annyi állam kapcsolódott be.