Henn Renáta: A gyógytestnevelés egy szuper dolog!

Családháló: Mi a különbség a gyógytornász és a gyógytestnevelő között?

Henn Renáta: Mi az iskolában tanítunk, és olyan gyerekekkel foglalkozunk, akik valamilyen mozgásszervi panasszal vagy elváltozással küzdenek. Ők teljesen ép gyerekek, csak van például egy gerincferdülésük, vagy egy kicsit túlsúlyosak vagy akár asztmásak. Mi velük foglalkozunk a testnevelés órán kívül.

CSH: Én nem is hallottam eddig róla. Ez új dolog?

HR: Nem. Ugyanolyan régóta van, mint a gyógytornász.

CSH: Hogyan állapítják meg, hogy kinek van szüksége gyógytestnevelő tanárra?

HR: A vizsgálatot az iskolaorvos és a védőnő végzi, én is részt szoktam venni ezeken a felméréseken. Akit úgymond kiszűrünk, annak minden szeptembertől járnia kell erre az órára. Ebbe beletartozik az úszás, ami kötelező, és két tornatermi óra van. Ha valaki nem jelenik meg ezen, az ugyanúgy igazolatlan, mint más óráknál. Itt is osztályzatot kapnak. Több kategória van. Van a könnyített testnevelés, amit a testnevelő lát el, aki a második kategóriába tartozik, az részt vesz a testnevelés órán és mellette a gyógytestnevelővel is dolgozik, és a harmadik csoportba azok tartoznak, akik csak nálam gyógytestnevelésen vesznek részt. Ők a testnevelés óra alól fel vannak mentve. Az utolsó csoportba tartozók pedig mindentől független, teljesen külön foglalkozást kapnak.

CSH: Ha szülőként vesszük észre, hogy valami nincs rendben gyermekünknél: akár mozgáskoordinációs problémát fedezünk fel, akár más panaszunk van, mi, szülőként elérhetjük, hogy gyógytestnevelő foglalkozzon gyermekünkkel?

HR: Jelezni kell az iskola igazgatójánál, hogy a gyerekünknek például hanyag tartása van, vagy furán tartja a vállát. Ilyenkor az iskolaorvos megvizsgálja és javasolhatja a kezelés megkezdését. De ugyanígy működik, ha a gyermek ortopéd rendelésre visszük el és ott vizsgálja meg a szakorvos, és ő is beutalhatja gyógytestnevelésre, ami aztán kötelező a gyerekre nézve.

CSH: Miből áll egy ilyen speciális óra? A testnevelést ismerjük: ez, hogy épül fel?

HR: Nálunk ugyanúgy rendszerrel épül fel az óra, annyi a különbség, hogy családias környezetben zajlik. Úgy vannak ezek a csoportok kialakítva, hogy nem osztályok szerint jönnek, hanem diagnózis szerint vannak beosztva a gyerekek. Így azokat is jobban megismerik, akikkel esetleg csak a szünetekben futtában találkoztak eddig. Közösségformáló ereje is van egy-egy ilyen órának.

Mindig be szoktak mutatkozni, és mindenki tisztában van azzal, hogy miért jár gyógytestnevelésre. Mindig végzünk egy bemelegítést, aztán jön az óra főrésze, ahol leginkább gimnasztikai gyakorlatok vannak, amiket folyamatosan differenciálunk.

A kicsiknél játékosan tartom, hogy ne menjen el a kedvük. Aztán van az óra levezető, befejező része, amit mindig játékkal zárunk. Fontos, hogy felkeltsük a gyerekek érdeklődését.

CSH: Mennyire vannak tisztába azok a gyerekek, akiket kezelsz a helyzetükkel, a problémájukkal?

HR: Én mindig azt mondom nekik, hogy nem vagytok betegek, és a gyógytestnevelés egy szuper dolog. A szülőknek is próbálom ezt sugallni, hogy az, hogy a gyerekének van egy gerincferdülése, és ez most kiderült, vagy akár óvodás korban, ez azért nagyszerű dolog, mert vannak a javításra szakemberek, mi, és az óvoda és iskola keretein belül ingyenes ellátás van. Mi olyan mozgásanyagot adunk a gyereknek, ami meggátolja, hogy a háta ne romoljon tovább.

CSH: A szülőknek szoktatok tanácsot adni? Odamennek hozzátok, hogy mivel tudnak otthon is segíteni?

HR: Én mindig készülök a gyerekeknek házi feladattal, ezt nem mindig szeretik, a szülőnek is odaadom, akik nagyon lelkesek, örülnek ennek azok a szülők, akik fontosnak tartják. Ők szokták otthon végeztetni ezeket a feladatokat és ez a gyerek szempontjából nagyon fontos.

CSH: Tanácsot mennyire kérnek a szülők?

HR: Sokszor megkeresnek, hogy ezzel a problémával például mit sportolhat gyermekük? Akkor ebben igyekszem segíteni. Ha rendszeresen tornázik, akkor sportolhat mást is.

CSH: Mellette azért járnia kell hozzád is?

HR: Igen, nagyon fontos, hogy kell járnia.

CSH: Azt említetted, hogy meggyógyul a legtöbb gyerek. Előfordul, hogy valakinek élete végéig kell gyógytestnevelőhöz járnia? Legalábbis ezeket a feladatokat gyakorolnia?

HR: Vannak súlyosabb esetek, akik már fűzőt viselnek például. Az a tapasztalatom, ha rendszeresen tornáznak, nyújtanak, mozgatják az izmaikat, akkor előbb-utóbb elhagyható lesz például a fűző, és a legfontosabb, hogy nem fog fájni ha felnőttek lesznek.