Hogyan legyen a nagyobb baba a hordozóban?

Mi nem változik hordozásilag az újszülött korhoz képest?

Nagyobb babával is áll a legtöbb dolog, amit az előző cikkben elemeztem: a terpesztett guggoló lábtartás nekik is ugyanolyan tehermentes pozíció, míg a kenguruk gerinc- és csípőterhelő hatása csak még egyértelműbb. (Vannak sufnituning módszerek, pl. a kenguru sállal történő terpeszszélesítése, de ez sajnos alig javítja fel a tárgyat. A merev fal ugyanúgy ellehetetleníti a baba gerincének megtámasztását, és a súlya meghatározóan ugyanúgy az ágyékára fog terhelődni. Azon nem segít a sál, hogy a kenguruban ül a baba.)

A háton hordozott baba korrektül kilát, nincs szükség kifelé fordításra. (Itt kendőben van (Storchenwiege Olivia), batyu kötésben.)

Ugyanúgy nem ajánlom tanácsadóként, amiket ott írtam: az arccal kifelé hordozást, a bölcsőtartásban hordozást, a betett lábbal hordozást. A túlterpesztés semmilyen korban nem jó, mint ahogy a kenguruk lógólábas helyzete sem.

Sok minden azonban változik a baba fejlődésével és súlyának gyarapodásával; lássuk!

Mire figyeljünk nagyobb baba hordozásakor?

• Ahogy a baba nő, egyre fontosabb neki, hogy nézelődhessen is hordozáskor. Erre, ahogy láttuk, a kifelé fordítás sok szempontból tökéletlen megoldás. Viszont ha csípő fölött vagy háton hordozzuk, jól tud nézelődni – és szükség esetén elbújni, aludni is.
  

  Karikásban csípő fölé kötve is boldogan nézelődhet. (Girasol Amitola Llama kendő)

• Ahogy nőnek, a babákban erős igény ébred arra, hogy ne tegyük be a kezüket a hordozóba. A fejét még nem tartó újszülöttet a fül felső pontjának vonaláig kötjük a kendőbe, de ahogy nő a baba, már csak tarkóig, majd vállig ér a felső szegés. Ha már szépen tartja a felsőtestét, elég csak hónaljig kötni, így szabadon kalimpálhat, nyújtózkodhat (ld. felső kép). (Persze a kintkezes baba mindig veszélyes. A lányom egyszer belefúrta az ujját egy barackba, míg a piacon sorbaálltam vele a hátamon;))
• Ha a baba eléri a 6-7 kilót, a hordozása már megterhelő a hordozó személy gátizmai számára. Ilyenkor nyomatékosan szoktuk ajánlani a baba csípő fölé vagy hátra kötését, mert hosszú távon inkontinenciához vezethet a nagy súly elöl hordozása.

Miben hordozzunk csípő fölött?

• Karikás kendőben. Változó, hogy kinek meddig kényelmes, mert a féloldalasságot előbb-utóbb megérzi a derekunk, vállunk, de átlagosan kb. 9-10 kilóig örömmel szokták használni a szülők. Fontos, hogy váltogassuk az oldalakat! A baba aktív oldala a menetiránynak megfelelő lesz, jó, ha mindkét oldali izmait használja ilyenkor.
• Szövött kendőben csípőkenguru kötésben. Nagyobb súlynál kényelmesebb, mint a karikás kendő, mivel eloszlik a súly a hordozó személyen.
• Erszényben. Ha már stabilan ül a baba, kiváló lehet – de csak függőleges testhelyzetben! Választhatunk egyméretes vagy méretre állítható erszényt, és vannak a kis helyen elférő hálós típusok is, mint a Suppori és a Tonga.

Miben hordozzunk háton?

• Szövött kendőben. Az újszülött kortól ajánlott batyu kötés nagyobb babával is a barátunk lehet, de nem árt, ha ilyenkor már strammabb kendővel kötjük. A batyu derékra és vállra terhel, nagyobb babával lehet, hogy már ennél előnyösebb súlyelosztást szeretnénk – ilyenkor (lehetőleg totyogó kortól) jó megoldás lehet például a dupló kötés.
  

  Ősz és dupló kötés – 6-os Lana Kékfestő kendővel.

• Félcsatos hordozóban, meitaiban. Ez a két eszköz ugyanazon az elven működik, csak a derékpánt megoldásában van különbség közöttük (csat vagy kötők). Kompromisszumos megoldásként tekintünk rájuk, ami azt jelenti, hogy nem tesznek lehetővé olyan tehermentes helyzetet, mint a kendő, mivel a) a gerinc megtámasztása sosem teljes, hiszen nem tudjuk sávonként meghúzni, mint a kendőt; csak a szárak meghúzásával igazítjuk a babára; b) csak egészen nagy baba és vékony hordozó személy esetében nem terpeszt túl a baba* – ez kihat a csípő és a gerinc helyzetére is, a gerinc homorodik. Ezek miatt ülni tudó kortól szoktam ajánlani – vagyis onnantól, hogy a baba magától felül, és stabilan meg is tartja a felsőtestét.

Szerintem jó meitai videók:

Elöl

Háton

De a szárakat én így szeretem meghúzni (1:45-):

• Csatos hordozóban. Járni tudó babáknak szoktam ajánlani, mivel a félcsatos/meitainál említett szempontok mellett itt még egy pántcsatlakozással is dolgunk van, amelynek hatására még egyenetlenebbül támasztja meg a baba gerincét a hordozó, és az általa adott nyomáspont külön izommunkára készteti a babát. Totyogók hordozásához viszont nagyon kényelmes a hordozó személy szempontjából, mivel jól elosztja rajta a baba tömegét.

Szerintem jó videó csatoshoz, de háton még ezután el szoktam emelni a vállam fölé, és ha azt érzem, hogy maradt még benne lazaság, újra húzok rajta:

• Onbuban (alias onbuhimo). Lényegében derékpánt nélküli csatos, totyogó kortól ajánlanám. Kisebb helyen elfér, mint a csatos, viszont az előnytelenebb súlyeloszlás miatt inkább rövid távokra kényelmes.
• Podban (alias podegi). Derékpánt nélküli meitainak mondható. Kis helyen elfér, rövid távokra jobb totyogóknak.

Mire figyeljünk formázott hordozók esetében?

• Ne próbáljuk leképezni bennük a terpesztett guggoló lábtartást!! A nagy terpesz térdemeléssel kombinálva csak fokozza a homorító hatást. Azon igyekezzünk, hogy minél kisebb legyen a terpesz (pl. ha a csípőnk szélesebb, kössük inkább a derekunkra a derékpántot), és vízszintesen álljanak  a combok. (Vagyis itt nincs szó köldökig emelt térdről!)

Az első képen tehermentes a baba pozíciója, a másodikon nem. Ha így nyaklik a baba feje, tudhatjuk, hogy homorodik a gerince – például, ha a túlterpesztés felemelt térddel kombinálódik.

A cél meitai és félcsatos kötésekor elöl és  háton is hasonló volna: minél inkább vízszintes combok, láb alatt vezetett szár, minél kisebb terpesz, a kötés feszes, de nem szoros. (Kép: dragenenzo.nl)

Ne vezessük a babán keresztül a szárakat – az első módon semmiképpen, a másodikon lehetőleg csak totyogó babánál. Ilyenkor a rajta keresztülfutó szárak nyomást gyakorolnak a csontozatára. (Képek forrása: hobomama.com, celebritybabies.people.com)

• Azon igyekezzünk, hogy feszesre húzzuk a szárakat/pántokat, de ne húzzuk őket túl. Ha túl lazára kötjük, nem támaszt megfelelően a body-rész, a baba egy az egyben ül, esetleg görnyed. Ha túlhúzzuk (pl. csatosnál), magunkra lapítjuk, homorítva a gerincét.
  

  Ha elölhordozásnál ellentartunk, az általában azt jelzi, hogy laza a kötésünk, a baba súlypontja eltávolodott a miénktől; a baba ilyenkor belegörnyed a hordozóba. Húzzuk feszesebbre! De utalhat arra is, hogy már túl nehéz elöl. Ha már 6-7 kiló felett van, nyugodtan kössük hátra! (Kép: vonvavoom.nl)

A túlterpesztés és a túl szoros kötés együttes hatásaként a baba a hordozó személyhez lapul, a háta homorodik. Forrás: http://www.earthmother.ie

• Mint ahogy kendőnél is mindig térdhajlatig visszük ki az anyagot, formázottaknál is az a cél, hogy térdhajlatig érjen a hordozó. Ezért érdemes állíthatót venni belőlük (pl. Csengelino, Enidoo, Lujzus, Ringa, Sweetberry, Maraya…). Mint ahogy nekünk se lenne kényelmes olyan széken ülni, amelyikről combközéptől lóg a lábunk, a babának sem az a kinőtt hordozóban lenni.

* 60-90°-os terpesz és térdfelhúzás esetében a combcsont ízületi gömbje úgy illeszkedik a csípővápába, hogy optimálisan mélyíti azt. A terpesztett guggoló lábtartás tökéletes alapot ad erre, ezért is jó kiegészítés ez a fajta hordozás csípőproblémák esetén. Túl nagy terpesz (túlterpesztés) esetében ez a mélyítés nem az optimális irányba történik. Homorodni kezd a gerinc, vagyis a baba háta olyan helyzetet vesz fel, amelyet magától még nem tudna, amíg a felsőtestét nem tartja. A kényszerpozíció kihat az izmokra, inakra, ízületekre, egyes izomcsoportok idő előtti erősödéséhez vezethet (ami későbbi tartásproblémák alapja lehet).

A szerző független hordozási tanácsadó. Az itt olvasható tanácsok általánosságban irányadóak lehetnek, de adott családoknak az ő adott igényeik alapján szoktunk hordozót ajánlani.