Mi köze van a lépcsőn járásnak az írástanuláshoz?
Ónodi Borbála gyógytestnevelő segítségével járjuk körül a témát, aki megmutatja, hogy egyszerű gyakorlatokkal is sokat tehetünk a jó mozgás érdekében.
Napjainkban egyre gyakrabban hallunk tanulási nehézségekkel küzdő gyerekekről, iskolai problémákról, és eszünkbe sem jut, hogy ezeknek egészen hétköznapi oka is lehet. Mit tegyünk (és mit ne) a megelőzés érdekében? Ónodi Borbála gyógytestnevelő segítségével járjuk körül a témát, aki megmutatja, hogy egyszerű gyakorlatokkal is sokat tehetünk a jó mozgás érdekében.
A gyermekek fejlődését nagyban befolyásolja környezetük. A különböző tanulási, figyelem, vagy magatartási zavarok már az óvodás kor végén megfigyelhetők, és minél korábban vesszük észre, annál sikeresebben lehet kezelni a problémákat.
Európa országaiban és Magyarországon is egyre nagyobb számban diagnosztizálnak tanulási zavarokat, itthon az elmúlt 20 évben mintegy 15%-kal többen kerültek ebbe a csoportba.
Feltűnő a kisiskolások körében, hogy mennyire labilisan, rendezetlen mozgással lépkednek a lépcsőfokokon. Ennek egyik oka a rossz egyensúlyérzék, ami az írástanulásban is hátráltatja a gyerekeket és a sikertelenség csak tovább rontja motivációjukat, közérzetüket – mondja Bori.
A gyermekek fejlődéséhez elengedhetetlen a világ minél több szemszögből való megismerése, így a legfontosabb az ingergazdag környezet kialakítása. Ez jelenthet különböző tárgyakat, játékokat, de ugyanakkor a szociális élet változatosságát is.
Az óvodákban a lehetőségek szerint igyekeznek ezt a környezetet megteremteni és a különböző foglalkozásokkal megelőző, fejlesztő munkát végezni, de emellett otthon is figyelhetünk a játékok megválogatására, hogy ezekkel is színesítsük gyermekeink világát. A játékokon kívül sokat segít, ha már a mindennapi kihívásokat, mint például egy lépcső megmászását segítség nélkül is van lehetősége gyakorolni a gyermekeknek, hiszen ez a feladat igényli, és egyúttal fejleszti a téri tájékozódó képességet, az egyensúlyozó képességet és a mozgás összerendezését is. Ne legyünk tehát türelmetlenek, amikor a két emelet megmászása vagy éppen a lefelé araszolás a lépcsőkön hosszú időt vesz igénybe. Egyszerűbb ugyan felkapni a gyerkőcöt és leszaladni vele a lépcsőn, de így fontos gyakorlási lehetőségtől fosztjuk meg.
A tanulási képességeket nem csak az értelmi, hanem a pszichikus és szenzomotoros képességek is meghatározzák. Előbbiek csoportjába a vizuális észlelés és megkülönböztetés, a kinesztetikus mozgás érzékelés, a képi és szóbeli emlékezet és a figyelem tartozik, az utóbbiakhoz például a testséma ( jobb és baloldal megkülönböztetése, testhatárok észlelése), finommotorika (kismozgások kivitelezése ), tájékozódás időben és térben, tér-irány érzékelés és az egyensúlyérzék is. Ha ezek fejlődése nem megfelelő, memória zavar, az írást vagy rajzolást rontó ceruzafogási rendellenesség, figyelmetlenség, vagy akár rendezetlen mozgás alakulhat ki.
Néhány példa az otthoni játékokhoz, melyek szülőkkel, testvérekkel, egyénileg, vagy verseny formájában is kipróbálhatók, alakítatók a körülmények szerint.
A népi játékok, mondókák nagy segítségünkre lehetnek, hiszen egyszerre fejlesztik a gondolkodási és a mozgás képességeket. Ilyenek például az „Erre csörög a dió!”, a „Kelj fel Jancsi!” és az ugróiskola is.
Az egyensúly fejlesztése szintén fontos feladat a mozgás összerendezéséhez. Otthoni fejlesztő játék például a gólya- állás – versenyezzünk, ki tud tovább fél lábon állni.
Vagy mászkáljunk úgy otthon, hogy egy tárgyat (zoknit, füzetet) a fejünk tetején hordozunk, vigyázva, hogy ne csússzon le onnan. Sőt, e két játékot akár kombinálhatjuk is – leguggolni, gólyaállásban egyensúlyozni.
Egyéni játék, vagy verseny is lehet szintén a kötéltáncos játék, ami az egyszerű változattól (úgy kell végighaladni egy talajra fektetett ugrókötélen, vagy vonalon, hogy nem léphetünk mellé) eljuthat a lábujjhegyen járásig, a vonalra helyezett akadályok átlépéséig és még számos formában megjelenhet.
Élvezetes játék a twister, mely a különböző végtagok adott színű karikára helyezését jelenti, az ehhez szükséges „táblát” akár saját kezűleg is elkészíthetjük egy már nem használt lepedő befestésével.
Szintén jó hangulatot teremtő játék az újság-tánc, melynek lényege, hogy mindenki a saját újságján táncol, amíg a zene szól, mikor pedig megáll, a papírt mindig félbe kell hajtani! A győztes az, aki tovább tud táncolni az egyre zsugorodó papírján anélkül, hogy lelépne róla.
A pallós játék párban játszható, mikor a két fél zárt állásban egymással szemben helyezkedik, a cél pedig a társ kibillentése az egyensúlyából úgy, hogy csak a tenyerek érintkezhetnek. Az nyer, aki előbb ki tudja billenteni ellenfelét egyensúlyából, aki emiatt ellép helyéről.
A csukott szemmel végzett gyakorlatok különösen sokat segítenek az egyensúly fejlesztésében, így ezzel is variálhatjuk játékainkat. Ám ebben az esetben különös figyelmet kell szentelni a balesetveszélyes helyzetek elkerülésének és érdemes az egyszerű feladatokkal kezdeni, mint az egy helyben állás csukott szemmel, vagy a hang követése kutya (négykézláb) mászásban.
A lakásban játszható játékok mellett fontos, hogy a természetben is sokat időzzenek a gyermekek. Egy közeli játszótér nagy könnyebbséget jelent, de egy csendesebb park, vagy utca is megfelelő a fenti játékok kipróbálásához. Emellett a koordinációs képességek, ezen belül többek közt az egyensúly fejlesztését is szolgálja a kismotorozás, majd idősebb korban a rollerezés, kerékpározás, illetve a görkorcsolyázás.
Az egyensúly és a többi koordinációs képesség fejlesztésével javíthatjuk gyermekeink gondolkodási képességeit, hiszen az összerendezett mozgás rendezett gondolatokat indukál. Ezen kívül a játékokon keresztül megteremtjük azokat a feltételeket, melyek szükségesek az írás, olvasás elsajátításához, mint a koncentráló képesség, figyelem, összpontosítás és a megfelelő emlékező képesség. Fontos azonban, hogy ne várjunk el túl sokat a gyermekektől, ne kényszer legyen, hanem élvezetes játék.
