Ne ess kétségbe, ha farfekvéses a baba!

A modern ultrahangos diagnosztika megjelenése előtt egy adott terhesség során a méhen belül zajló folyamatok nagy részéről nem volt tudomásunk. Így volt régen az utolsó pillanatig meglepetés a gyermek neme, de az esetek többségében egy esetleges ikerterhességgel vagy farfekvéssel is csak akkor találkozott a szülést segítő bába, és maga a kismama is, amikor már zajlott a folyamat. Ez utóbbi helyzet következtében fellépő “komplikációkra” is csak akkor tudtak reagálni, amikor szembesültek a problémával, hiszen arra, hogy egy gyerek farfekvéses lesz, akkor és ma is sokkal kisebb az esély, mint fejvégű szülésre. Így aztán ezek az esetek a mai napig úgy ének a köztudatban, mint terhességi komplikációk, noha ma már kiválóan fel lehet készülni arra is, ha a baba fordítva akar megszületni.

Mi is az a farfekvés?

Azt az állapotot nevezzük farfekvésnek, amikor a méhen belül a baba úgy helyezkedik el, hogy nem fejével, hanem fenekével, esetleg valamelyik végtagjával fordul a szülőcsatorna felé. Ebben a helyzetben komoly rizikótényező, hogy az utolsónak érkező testrész, a magzat koponyája elakad a szülőcsatornában, vagy hogy oxigénhiány alakul ki, ha túl hosszú ideig szorítja a koponya a köldökzsinórt a medencecsonthoz. Ezért a kitolási szakasz a lehető legrövidebb ideig kell hogy tartson.

[shortcodefblock title=”Agrippa” igazitas=”left” szelesseg=”40″]Noha Magyarországon nem anyakönyvezhető, mégis érdekes tudni, hogy létezik egy olyan név, amely már az ókori rómaiak is használtak, és amely arra utal, hogy viselője farfekvéssel született. Az Agrippa latin eredetű férfinév, jelentése: farfekvéssel született. Az ilyen nehéz szülést megélt gyermekeknek szerencsés, boldog életet jósoltak. Női változata: Agrippina. [/shortcodefblock]

A farfekvés kialakulásában több tényező is szerepet játszhat, elsősorban fiziológiai okok, mint például az anya medencecsontjának deformitása, a méh feszessége vagy a túl kevés magzatvíz.  Részleges farfekvésről beszélünk, ha baba lába és kezei előre, nyújtva helyezkednek el, ilyenkor a fenekével előre születik meg a gyermek. Teljes farfekvés akkor valósul meg, ha a kicsi maga elé húzza a térdét, s ilyenkor lábbal előre születik meg. Azt, hogy egy baba farfekvéses lesz, általában csak a terhesség vége felé lehet teljes biztonsággal kijelenteni, mert egészen a fájások megindulásáig van esély rá, hogy mégis “befordul”, és így normál módon zajlik le a szülés. Általában a terhesség 32. hetéig ez meg is szokott történni, ám ha mégsem, akkor a legtöbb orvos farfekvéses terhességként kezeli az adott állapotot.

Végleges diagnózis a farfekvés?

Onnantól kezdve, hogy ki van mondva: a baba farfekvéses, több forgatókönyv is létezik a terhesség kimenetelére vonatkozóan. Az első, mindenki által áhított megoldás nyilvánvalóan az, ha a baba önmagától befordul a szülés megindulása előtt. Létezik azonban egy olyan technika, amelyet szintén hatásosan alkalmaznak a baba befordítására. Ennek az a lényege, hogy körülbelül a terhesség 36. hetében manuálisan, kívülről fordítják meg a kisbabát az anyuka hasában. Ennek sikeressége nagyban függ attól, hogy mi váltotta ki a befordulás elmaradását. A módszer alkalmazását így lehet modellezni:

A valóságban pedig így történik:

Magyarországon is létezik olyan kórház, amely rendszeres gyakorlatként alkalmazza a módszert. Azonban számítani kell arra is, hogy a sikeresen befordított gyermek visszafordulhat a szülés megindulása előtt. Ennek különösen abban az esetben nagy az esélye, ha farfekvést kiváltó ok továbbra is fennáll (pl. túl rövid köldökzsinór).

Mi indokolja a császármetszést?

Azt, hogy egy adott farfekvéses terhesség hogyan végződik, több tényezőtől is függ. Fontos információ például, hogy hányadik szülésre készül az anyuka vagy hogy részleges vagy teljes farfekvésről beszélünk-e. Attól is függ a döntés, hogy milyenek az anyuka és a baba életjelei. Teljes farfekvés és első szülés esetén császármetszést szoktak végezni az édesanya és a gyermek biztonsága érdekében. Ugyanúgy indokolt a császármetszés koraszülés esetén, vagy ha a baba életjelei nem megfelelőek, esetleg az egyik lába előrelóg. Szintén nem javasolják a természetes szülést, ha az édesanya medencéje túl szűk, a köldökzsinór túl rövid vagy a baba 4 kiló feletti. Érdekes módon minél dundibb, húsosabb egy újszülött, annál jobb esélyekkel indul a hüvelyi szülésre, mert így nagyobb az esély rá, hogy megfelelő mértékben tágítja a szülőcsatornát a fej számára.

Hogyan zajlik a farfekvéses szülés?

Az orvos a kismamával egyeztetve hozza meg a döntést arról, hogy szükséges-e az adott helyzetben császármetszés. Ha orvosilag nincs akadálya a hüvelyi szülésnek, nagyon fontos, hogy a kismama megkapja a megfelelő tájékoztatást arról, hogy mire számíthat farfekvéses szülés esetén. Mivel ez bizonyos szempontból nehezített pálya, így aztán nagyon fontos, hogy ne legyenek a kismamában bizonytalanságok vagy ellenérzés a farfekvéses szüléssel kapcsolatban. Amennyiben a szülő házaspár is ezt az utat támogatja, és a kórházi személyzet is felkészült szakmailag, már csak annak a fontos feltételnek kell teljesülnie, hogy a szülés spontán beinduljon. Farfekvéses hüvelyi szülés esetén az orvos és a személyzet gyakorlatán azért is nagy a hangsúly, mert napjainkban csak kevés kórházban történik faros szülés, többen választják a császármetszést a lehetséges komplikációk kiszűrése miatt. Éppen ezért egyre kevesebb a szakemberek lehetősége, hogy gyakorlatot szerezzenek ebben a típusú szülésvezetésben, amely kiemelten nagy rutint és figyelmet igényel.

A faros szülés első része ugyanúgy zajlik, mint minden más terhesség esetében, de van, amire külön oda kell figyelni. Ilyen például a köldökzsinór előrecsúszásának megakadályozása. Alapesetben ugyanis a beékelődött fej nagyobb vákuumot tud képezni, mint a baba feneke. Ezért azt szokták javasolni, hogy ha elfolyik a magzatvíz, nem szabad állni, nehogy előre essen a köldökzsinór. Fekvő vagy négykézláb pozícióban erre sokkal kisebb az esély. Farfekvéses szülés esetén mindenképpen végeznek gátmetszést, amely általában nagyobb, mint sima hüvelyi szülések esetén. Oxitocint is alkalmaznak, hogy még véletlenül se álljanak le a fájások, ami különösen fontos a fej megszületése közben. Noha általában engedik magától kibújni a végtagokat és a testet, sokszor szükséges fogóval segíteni a vállak és a fej érkezését.

Faros szülés kontra császármetszés

Összességében elmondható, hogy a faros szülés több kockázatot rejt magában, mint egy normál hüvelyi szülés, ám megfelelő támogatás mellett ez is lehetséges út egy kismama számára. Rendkívül nagy hangsúly van a szülést kísérő orvos és a támogató személyzet hozzáállásán, amely alapvetően meghatározza a faros szülés végkifejletét. Ebben az esetben is igaz, hogy nincs két egyforma terhesség, és minden esetben a kismama és a szülészorvos gondos és körültekintő konzultációja alapján kell, hogy megszülessen a döntés, amelynek lényege, hogy baba és mama is épen és egészségesen kerüljön ki a szülőszobából.

Babafordító praktikák

Léteznek olyan népi módszerek, amelyeket a baba megfordítására alkalmaznak. Noha ezekről nem tudni biztosan, mennyire hatékonyak, hiszen az sosem fog kiderülni, hogy a baba nélkülük is megfordult volna-e. Ilyen például az, mikor az anyuka csípőjét valamilyen tárggyal kiemelik (hengerré csavart takaró vagy nagy méretű könyv) és ebben a pozícióban fekve kell eltöltenie napi tíz percet. Állítólag az is segíthet, ha négykézláb van a kismama és előre-hátra ringatózik, mert ebben a pozícióban könnyebb mozognia a gyermeknek. Sokan kipróbálják azt is, hogy lámpát tesznek a hasuk aljához, hátha a baba a fény felé fordul. Bizonyos jógapozícióknak és homeopátiás szereknek is jótékony hatást tulajdonítanak.

Mi a helyzet az ikrekkel?

Ikerterhesség esetén különösen gyakori, hogy az egyik, de olyan is előfordul, hogy mind a két magzat farfekvéses. Ilyen esetekben is egyéni mérlegelés tárgya, hogy sor kerülhet-e hüvelyi szülésre. Az ikerszüléseknél amúgy is nagy százalékában alkalmaznak császármetszést, ám érdekes szempont lehet, hogy ha a második baba farfekvéses csak, akkor az ő megfordítása már lehetséges szülés közben a testvére megszületésével felszabaduló hely miatt.