Segítség! Babát várok, és gyökérkezelni kell a fogamat!

Először is nézzük meg, miért olyan fontos a gyökérkezelés. Erre a műveletre akkor van szükség, amikor a fog anyaga megsérül. A fog legbelső, a külvilág elől elzárt része, a fogbél élő szöveteket rajt: itt futnak az idegek, erek stb. Ha szuvasodás vagy a fog letörése miatt szabaddá válik az út a baktériumok előtt, akkor a fogbél többé már nem az a steril zárt terület, mint eddig, és jó eséllyel előbb-utóbb fertőzés is fogja érni. Gondoljunk egy olyan cukorkára, amelynek folyadék van a közepén: folyadék szimbolizálja a fog belsejében levő élő szöveteket. Normális esetben nem férünk hozzá ehhez az édes léhez. Ám ha elszopogatjuk a cukorkát, szép lassan elfogyasztjuk a kemény részt (hasonlatunkban ez annak felel meg, amikor a szuvasodás felemészti a fog anyagát), és máris hozzájutunk a sziruphoz. Vagy azt is megtehetjük, hogy rásózunk a cukorkára egy kalapáccsal (persze ne tegyünk semmi ilyesmit!). Ekkor a mechanikai hatás miatt lehasad a kemény rész: ez felel meg annak, ha a fog baleset vagy egyéb ok miatt kettétörik.

Miért kell gyökérkezelni a fogakat? Íme, a 3 tipikus eset.

1. Az első esetben, ha szuvasodás miatt megy tönkre a fog, a fogbél szinte azonnal gyulladásba jön, és az óriási fájdalom űz minket a fogorvoshoz. A szakember gyökérkezelést alkalmaz, vagyis megszabadítja a fogat a fájdalom forrásától, a beteg szövetektől.

2. A második esetben, vagyis ha letörik a fogból egy darab, amennyiben rögtön fogorvoshoz fordulunk, szerencsére megússzuk fájdalom nélkül. Ilyenkor is gyökérkezelésre kerül sor, ám teljesen eltérő okból. Ekkor megelőzésképpen pucolják ki a csatornákat. Mert ha már szabaddá vált az út a kórokozók előtt, akkor azok nem fogják kihagyni ezt a ziccert! Lehet, hogy csak kevés mikroba jutott el a fogbélig, ám azok bármikor szaporodásnak indulhatnak, és megfertőzhetik a fogat, akár évekkel a baleset után.

3. Van még egy eset: amikor egy fogbél fájdalom nélkül hal el. Ez egy nagyon alattomos eset, ugyanis nincs, ami figyelmeztetne a veszélyre. Egy-két múló, tompa sajgás néha belenyilallhat a fogunkba, ám egyébként észre sem vesszük, hogy probléma lenne. Csak amikor már – példának okáért – elkezd mozogni a fogunk, mert a gyulladás átterjedt a fogak gyökerére, majd onnan a környező szövetekre, és elpusztította a fogat támasztó kötőszöveti rostokat és csontot. Ezt a ronda forgatókönyvet csak egyféleképpen tudjuk megelőzni: az évi fogorvosi kontrollokkal.

Gyökérkezelés kismamáknál

A gyökérkezelés előtt mindenképpen kell röntgenfelvételt készíteni az érintett fogakról, hogy a kezelőorvos lássa, milyen állapotban van a fog, van-e gyulladás a gyökerek környékén és így tovább. Sokszor a kezelés közepén vagy végén is szükség lehet egy röntgenfelvételre.

„Az ólomköpeny szinte teljesen megóvja a kismamát a röntgensugaraktól, ám nem maradéktalanul. Mivel a magzatra, különösen az első trimeszterben, még a minimális röntgensugárzás is ártalmas lehet, mi azt tanácsolják, hogy ha lehet, a kismama halassza el a gyökérkezelést, ameddig csak lehet – magyarázza Dr. Molnár Katalin, az Uniklinik fogászat tapasztalt gyökérkezelés-specialistája. – Az ideális az, ha még a tervezett fogantatás előtt keresi fel a fogorvost, mert akkor el tudjuk végezni azokat a kezeléseket, amelyekre szükség van, és röntgenfelvétellel járnak.”

Mi a helyzet akkor, ha a fájdalom váratlanul jön, és rendkívül erős?

Ha a fogbél gyulladása élő fognál következett be, ilyenkor akkora mértékű lehet a fájdalom, ami már nagyobb stressznek teszi ki a várandós anyukát, mint ha nem kezelik a fogát, ezért a fogorvos többnyire a kezelés mellett fog dönteni.

Ha elhalt fogat kell gyökérkezelni, amely nem jár gyötrő fájdalommal, a fogorvos azt fogja tanácsolni, hogy halasszuk el a kezelést. Lehet, hogy a második-harmadik trimeszterre odázzuk a kezelést, de azt is lehet, hogy majd csak a szülés után fog sor kerülni rá. Sokáig viszont nem szabad halogatni, mert, mint ahogy erről már szó esett, ha egyszer megnyílt az út a baktériumok előtt, akkor azok előbb-utóbb bajt is fognak okozni.