Sírás után is stresszel a baba?
Ezentúl az édesded nyugalomban sem lehetünk biztosak, hiába csendes a baba.
Nincs is annál megnyugtatóbb egy szülőnek, mikor sírós kisbabája végre egy hang nélkül alszik el. Ám ezentúl az édesded nyugalomban sem lehetünk biztosak, s hiába csendes a baba. Egy új kutatás szerint ugyanis a keletkező stresszhormon tovább dolgozik a picikben – akár napokon át.
Egy új kutatás szerint a kortizol nevű stresszhormon még napokkal az elcsendesedés után is dolgozik a sírós babában. Más szóval a gyerek továbbra is boldogtalan, csak „megtanulta” a dolgot kontrollálni, vagyis nem „szól” róla. Ezzel a megállapítással újraéledhet a vita a „kontrollált sírás” (hagyni a babát álomba sírni magát) támogatói és ellenzői között.
Egy sor gyermektanácsadó, például az egyre népszerűbb Gina Ford is azt vallja, hogy ha a baba a kijelölt alvási idő közben sír fel, nem szabad felvenni. A másik tábor Sheila Kitzinger gyermekszakértővel az élen arra int, hogy az anyukák mindig hallgassanak az ösztöneikre ebben a tekintetben, ne pedig az előírásokra.
A vizsgálatot végző szakemberek nyomon követték a kutatásban részt vevő babák és anyukáik hormonszintjét. Azt találták, hogy a négy és tíz hónap közötti babák nem tudtak alkalmazkodni a szorosan előírt napirendhez, és nem tudtak vigasztalás nélkül megnyugodni.
A felmérés során a kicsiket ágyba fektették, és hagyták, hogy álomba sírják magukat, közben pedig mérték a sírással eltelt időt. Az anyák hallótávolságban maradhattak gyermekeikkel, de nem vehették fel őket. A babák és az anyák hormonszintjét az első és a harmadik napon mérték meg.
A harmadik napra a gyerekek már sokkal kevesebbet sírtak elalvás előtt, ám a stresszhormon szint ugyanakkora maradt a szervezetükben – derül ki az Early Human Development nevű magazinban közölt cikkből. Ezzel szemben az anyák kortizol szintje csökkent, ami arra utal, hogy ők maguk megnyugodtak, hiszen a babájuk sokkal kevesebbet sírt már.
Wendy Middlemiss, az Észak Texasi Egyetem kutatója szerint ez azt mutatja, hogy noha a csecsemők nem mutattak már viselkedésbeli jeleket, mégis nagyfokú szorongás maradt bennük az elalvás előtt. Ez azt jelenti, hogy a babák nem tanulták meg, hogyan tudnák kifejezésre juttatni félelmüket és diszkomfort érzetüket, a probléma megoldását csak elfedte az altatás.
A tanulmány rövidsége miatt arra nem derült fény, hogy a babák által termelt kortizol szint hosszú távon milyen szintre csökken. Ezért most egy hosszabb kutatásra készülnek a szakemberek, amiben azt vizsgálják majd, hogy rendeződik –e a hormonszint, ahogyan a babák megtanulnak egyedül elaludni.