Szoptatás és hozzátáplálás számokban – ki miért hagyja abba az anyatejes táplálást?
Milyen tervekkel indulnak a várandós édesanyák a szoptatást illetően, s mit sikerül ezekből megvalósítani?
A Kohorsz ’18 kutatás első adatfelvételekor megtudhattuk, hogy a 7. hónapban járó várandósok elsöprő többsége úgy tervezte, hogy a születése után szoptatni fogja a csecsemőjét – az előzetes adatok szerint (4924 kérdőív alapján) mindössze 0,5 százalék volt az, aki kizárta ennek lehetőségét, egyedül a tápszerre hagyatkozva, míg a várandósok 92 százaléka kizárólagos szoptatásban, 6 százalék pedig a szoptatás és a tápszeres etetés kombinációjában gondolkodott 1,6 százalék pedig még nem döntötte el, mit szeretne.
A második, a gyermek féléves korában végzett adatfelvétel előzetes adatai alapján (1544 kérdőív alapján) kiderült, hogy a terveknél kicsit magasabb (6 százalék) azon babák aránya, akik egyáltalán nem kaptak anyatejet a születésüket követően, viszont még így is meglehetősen magas a szoptatott csecsemők aránya: 90 százalék, 4 százalékuk pedig más módon (anyatejgyűjtő állomásról beszerezve, lefejt tejet, stb) kapott anyatejet. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a Kohorsz-anyák 80 százaléka állította, hogy csecsemőkorában őt is szoptatta az édesanyja.
A Kohorsz ’18 vizsgálatban részt vevő gyermekek 58 százaléka még féléves korában is szopik, közülük 17 százalék még mindig kizárólagosan anyatejet kap. Ugyanakkor a szoptatott csecsemők 12 százaléka legfeljebb egy hónapos koráig kapott anyatejet, 28 százalékuk legfeljebb 3 hónapos koráig, 33 százalékuk pedig maximum 4 hónapos koráig. A kohorsz-babák 15 százaléka már a születése óta kap tápszert (is), 25 százalék pedig az anyatej mellett más ételt is kap (de tápszert nem).
A szoptató anyák csaknem háromnegyede a gyermek igényei alapján szoptat, egytizedük a kialakított napirendhez igazítja a baba táplálását, hatoduk pedig általában időre szoptat, de időnként figyelembe veszi a gyermek igényeit is.
A szoptatást abbahagyó anyák legnagyobb arányban azért fejezték be gyermekük anyatejes etetését, mert nem volt elég tejük. Lényegesen kisebb arányban, de szintén az okok között szerepelt, ha a baba elválasztotta magát, ha az anyának nehézségei voltak a szoptatási technikákkal, illetve ha az anya vagy a gyermek egészségi állapota nem tette lehetővé a szoptatást.
Rákérdeztünk arra is, hogy az anyatej után mi volt az első étel, amit a babák kóstoltak. Adataink szerint a magyar kisbabák körében az alma számít a legnépszerűbb első szilárd tápláléknak, de a sütőtök, az őszibarack és a sárgarépa szintén közkedvelt.
Fotó és infografika: Kohorsz’18, Pixabay
