Adóznom kell, ha az interneten adom el a gyerek használt cuccait?

Talán a legfontosabb tudnivaló az, hogy amennyiben valaki valóban saját vagy gyermekei használt ruháit, játékait, stb. értékesíti az interneten, jó eséllyel megússza az szja-fizetési kötelezettséget, de ha azért vásárol mástól használt tárgyakat, hogy azokat rendszeresen meghirdesse és eladja, számos közteherfizetési kötelezettséggel kell számolnia.

Magyarország legnagyobb csomagautomata-hálózatát üzemeltető Foxpost alább összegyűjtötte az ezzel kapcsolatos legfontosabb információkat.

„Az ünnepek közeledtével azt tapasztaljuk, hogy nem csak a webáruházas megrendelések sokasodnak, de felpörög a használt termékek online kereskedelme is és mind többen választják a Foxpost csomagautomatáit. Egyre gyakrabban fordulnak hozzánk a felhasználók olyan kérdésekkel is, amelyek azt firtatják, hogy a NAV megadóztatja-e őket, ha pl. viszonylag nagy mennyiségű kinőtt gyerekruhát, megunt játékot adnak el az interneten. Ezért döntöttük úgy, hogy összeszedjük a legfontosabb információkat” – mondja Bengyel Ádám, a Foxpost Zrt. vezérigazgatója.

Az első és talán legfontosabb tudnivaló az – hívja fel a figyelmet a Foxpost vezérigazgatója –, hogy a gyerekek kinőtt ruháit, megunt játékait az interneten áruba bocsátó átlagos családanyának vagy családapát, bakelitlemez-gyűjteményét meghirdető zenerajongót e tevékenysége kapcsán nagy valószínűséggel nem fenyegeti sem adóbevallási, sem szja-fizetési kötelezettség. A NAV tájékoztatása szerint ugyanis a magánszemélynek – kivéve, ha a bevételt egyéni vállalkozóként szerzi meg – nem keletkezik adómentes jövedelme az értékesítés(ek)ből, ha az év során az így szerzett bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot. Nem kell szja-t fizetnie akkor sem, ha az év során az ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem (vagyis az igazolt, elszámolható költségekkel csökkentett bevétel) nem haladja meg a 200 ezer forintot. Minden egyéb esetben az eladásból származó jövedelem (figyelem, nem a bevétel!) után 16 százalék szja-t kell fizetni.

Fontos tudni, hogy a 200 ezer forintos szabály csak azokra érvényes, akik ingóságaikat nem üzletszerűen, azaz hivatalosan fogalmazva nem gazdasági tevékenység keretében értékesítik. Azt, hogy mi számít gazdasági tevékenységnek, szintén jól körülhatárolja az adóhivatal. Ha pl. valaki valóban a saját otthonában fellelhető vagy megörökölt használt tárgyait értékesíti, akár nagyobb értékben, alkalomszerűen, az nem gazdasági tevékenység. Ha viszont valaki kifejezetten azért vásárol, hogy az így beszerzett dolgokat aztán rendszeresen meghirdesse és értékesítse pl. az interneten, az már gazdasági tevékenységnek számít.

„Annak tehát, hogy valaki – az adóhatóság értelmezésében – gazdasági tevékenységet végezzen, nem feltétele, hogy egyéni vállalkozó vagy egy vállalkozás tulajdonosa legyen” – hívja fel a figyelmet a Foxpost vezérigazgatója. Ha viszont gazdasági tevékenységről van szó, számolni kell az egészségügyi hozzájárulás megfizetésének kötelezettségével is. Ez nem minden, hiszen a gazdasági tevékenység még áfaalanyiságot is eredményez, vagyis a magánszemélynek ebben az esetben már adószámmal kell rendelkeznie, számla- ill. nyugtaadási kötelezettség terheli, továbbá amennyiben nem választott alanyi adómentességet, áfafizetési és -bevallási kötelezettsége is van. Jó hír ugyanakkor, hogy ha az adóév során az ingó értékesítésből származó bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot, még a gazdasági tevékenységet végző magánszemélynek sem keletkezik szja-köteles jövedelme – igaz, a többi, korábban említett közteher ettől még érvényes. „Gyakorló családapaként elmondhatom, hogy valóságos mágusnak kell lennie annak, aki a gyermekei használt dolgainak internetes értékesítéséből nem csak némi bevételre, de szja-köteles jövedelemre is képest szert tenni” – fogalmazott Bengyel Ádám.