Itt a hétvége, nosza, égessünk avart!

De mi is a gond az avarégetéssel? 

Leginkább a sok mérgező gáz, ami közben termelődik; ez a cikk szépen sorra veszi, melyek ezek, és hogyan hatnak az emberi szervezetre. Van itt minden: szemirritáció, emberi reprodukcióra gyakorolt hatás, asztmás roham, rákkeltő hatás, szív- és érrendszeri betegségek, látás- és halláskárosodás… Már ismert az a svájci kutatási eredmény, mely szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égésével annyi szállópor keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során! Magyarország első helyen áll Európában részecskeszennyezés tekintetében.

2015 óta az avarégetést törvény szabályozza, mindenképpen érdemes elmélyedni a helyi szabályozásban! Könnyen lehet, hogy szomszédunk vasárnapi avarégetése nem csak nem szerencsés, de törvénybe ütköző is – de elképzelhető, hogy fogalma sincs róla.

Mit tegyünk akkor az avarunkkal?

Sok helyen megoldott már az avar elszállítása – ez viszont nem mindenkinek elégséges megoldás, hiszen egy-két zsák avar egy nagyobb kert viszonylatában mondhatni semmi. Ha viszont a komposztálást választjuk, nem csak hogy nem terheljük le a környezetünket, de még értékes tápanyagot is előállítunk a növényeinknek.

Miért is lesz jó a talajunknak, ha a komposztból keletkezett humusszal gazdagítjuk?

„A talaj minőségét a komposzttal rendkívüli mértékben javíthatja. A keletkezett komposztanyag fokozza a talaj aktivitását, a következő biológiai tényezőket pedig javítja:

• Javul a talaj víz-, hő- és levegőgazdálkodása.
• A talaj tápanyagtároló képessége növekszik.
• A komposztokban található hormonhatású anyagok serkentik a növényi növekedést.
• Nagyobb lesz a növények ellenálló képessége a kórokozókkal és a kártevőkkel szemben.
• A talajszerkezet stabilitása nő, csökken a porosodás és az erózió veszélye.
• Tápanyag visszapótlásra, trágyázásra szintén kiválóan alkalmas.
• Lassú a tápanyag-feltáródás, kicsi a kimosódás veszélye.”

– írja a komposztalo.hu, amelyet érdemes felkeresni komposztálási tanácsokért.