Sóról sóra

Még a gyakorlott háziasszonyok is meglepődnek a szomszédasszony tanácsain, amikor a só újabb felhasználására hívja fel a figyelmet. 

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. június 22. Paulik András

Még a gyakorlott háziasszonyok is meglepődnek a szomszédasszony tanácsain, amikor a só újabb felhasználására hívja fel a figyelmet. 


Köztudott, hogy már évezredek óta az alapfűszereink közé tartozik, és sokkal hamarabb kerül egy konyhába, mint a bazsalikom vagy az oregánó. Ezért is, mert minden konyhában jelen van, hamar felfedezték tisztító, tartósító, szagtalanító és egyéb felhasználási módjait.

Sótörténet: vadászat közben bukkanhatott az emberiség az állatok által látogatott természetes sólelőhelyekre. Majd megjelentek az agyagedények, elkezdtek főzni az asszonyok, és egyre több só került az ételekbe. Sóbirodalmakat hoztak létre a sóbányák és a kitermelőhelyek környékén, és az egyik fő kereskedelmi termékké vált. Az első ilyen birodalom a Hallstatti Kultúrtája, ami a mai Ausztria területén alakult ki. A sót kincsként őrizték egészen a hűtőgép és a tartósítószerek feltalálásáig. Akkorát vesztett az értékéből, hogy már a kispénzűek is megengedhették maguknak és ledegradálódott asztali sóvá.

Nézzük, hogy a fehérfűszert mire tudjuk még használni a lábasban forrtyongó tyúkleves ízesítésén kívül:

  • Gyomtalanítás: a virágoskertben a legnagyobb ellenségek a gyomok, amiket néha lehetetlen kiirtani, hiába tépjük ki őket hetente, tövestül. Vegyünk elő egy zacskó sót, és egyesével tegyünk rájuk, hamarosan nyomukat sem fogjuk látni.
  • Torok: ma már roskadoznak a patikák polcai a legkülönfélébb gyógyszerekkel, gyógynövény alapú készítményekkel. Házilag is segíthetünk magunkon, ha keverünk sót és vizet egy pohárban összevegyítünk, és azzal gargalizálunk, naponta legalább háromszor.
  • Tojásfőzés: ha kemény vagy lágy tojásra vágyunk, a főzővízhez tegyünk bőven belőle, így könnyebben leválik a héja és főzés közben sem töredezik be.
  • Vágódeszka: a régi, már elszíneződött vágódeszkát még meg tudjuk menteni, ha mosogatószerrel zsírtalanítjuk, majd sós vízbe egy pár órára beáztatjuk, végül újra áttöröljük. Amellett, hogy tisztább lesz, fel is frissül.
  • Alma: gyerekeinknek gyakran felszeletelve adjuk az almát, reménykedve, hogy talán így megeszik. A felszeletel gyümölcsöt kenjük be citromlé és só keverékével, így tovább marad friss és kívánatos.
  • Zöld növény: zöld leveles növényeket, például a spenótot vagy sóskát sokkal könnyebb megtisztítanunk, ha sós vízbe áztatjuk őket.
  • Konyharuha: talán az egyik legnehezebben tisztítható ruhanemű a háztartásunkban. Hiába mossuk ki 60 fokon, akkor sem lehetünk benne biztosak, hogy minden baktérium maradéktalanul elpusztult és nem visszük őket vissza a konyhába. Mielőtt a mosógépet bekapcsoljuk és elindítjuk a másfél órás programot, szánjuk rá még negyed órát, és tegyük a konyharuhánkat sós vízbe.
  • Cipő: főleg télen, amikor nem tudjuk havonta kimosni a cipőinket, szórjunk egy kis sót bele, amikor tudjuk, hogy pár napig nem használjuk. Így a baktériumok mellett a kellemetlen szakokat is eltüntetjük.
  • Művirágok: a virágdíszeket mégsem tehetjük be a mosógépbe, és a körömkefével sincsenek barátságban. Ekkor jön a nagy zacskó, akár egy szemeteszacskó és a só. Tegyük a művirágot és a sót a zacskóba, rázzuk jól össze őket, és meglepő tisztaságot fogunk tapasztalni.
  • Tojásteszt: ha már gyanúsan régóta van a hűtőben a tojásunk, és meg szeretnénk győződi, hogy még fogyasztható, akkor tegyünk egy bögrébe vizet és sót. Ha elsüllyed, mehet az edényünkbe, ha fennmarad a víz tetején, irány a szemetes.
  • Poharak: minden konyhában vannak olyan bögrék, kávéspoharak, amiről nem akarnak lejönni a kávé- és a teafoltok. Ha sóval átdörzsöljük őket és rajtahagyjuk, akkor már csak egy ecetes rongy hiányzik, amivel a végén ragyogóra törölhetjük a csillogó csészéinket.
  • Hólapátolás: még javában tart a tél, és bármelyik nap meglephet minket Holle anyó egy kis reggeli hólapátolással. Mielőtt lapátot ragadunk sózzuk végig a járdát így kevesebb erőfeszítéssel is megtisztíthatjuk a felületet.
  • Jégvirágok: az ablakra fagyott jégvirágok is hamarabb eltűnnek, ha egy kis sót teszünk rá.
  • Tejszínhab: házi készítésű tejszínhabnál tegyünk egy csipetnyi sót is bele, ezzel az apró trükkel keményebb, és tovább tartó habot készíthetünk a süteményeinkre.
  • Réztárgyak: nagymamáink hagyatéka évek óta ott díszeleg a polcainkon, és mindig szeretettel nézünk rájuk. Ám az idő vasfoga rajtuk is meglátszik. Sóval és ecetes ruhával ragyogóvá varázsolhatjuk őket, tisztítás közben pedig biztosak lehetünk benne, hogy eszünkbe jutnak a régi nagymamánál töltött nyaralások.
  • Dugulás: mielőtt a telefon után nyúlunk és hívjuk a szerelőket, készítsük egy nagy adag forró sós vizet. A lefolyóban amellett, hogy elhárítja a dugulást a kellemetlen szakokat is eltüntethetjük.
  • Szőnyeg: a kifakult, foltos szőnyegen sokat segíthetünk ha egy vödör vízhez 4-5 evőkanálnyi sót teszünk és azzal dörzsöljük át. Nemcsak frissebb lesz, de a padlón megbújó baktériumok is eltűnnek.
  • Vízkő: a fránya foltok, amik nem akarnak eltűnni, és gyakran a többezer forintos vízkőoldók sem segítenek. Csak nyúljunk a polcra vegyük elő a több száz éve használt vízkőoldót, a sót!
  • Hangyák: gyakran ezek a kisállatok meglátogatnak minket a konyhában, szobában és nem akarnak eltűnni onnan. Tegyünk a tanyájukra, ha felfedeztük a bejáratukat oda is sót, és így hamarosan egy másik lakást keresnek majd.