Törpe napszámosok

A végre megérkező tavaszi jó idő visszafoghatatlan aktivitásra sarkallja a gyereket. Játszótér, pörgés odahaza, kései lefekvés, hatalmas alvások, kismotor, bicikli, homok, kutya, macska, bogarak… Miközben fut a háztartás, és a tavaszi napfény előhívja a gyomokat is, minden perc számít. A legtöbb anyuka, vagy gyermekével otthon lévő szülő kis gyakorlattal mesterévé válik az időteremtésnek, de ha csak a gyerek alvóidejében tudunk fontos, ház körüli feladatokat ellátni, annak hamar megisszuk a levét.

A kert egy extra szoba, de még milyen extra! Soha nem kell szellőztetni, nem igényel porszívózást, ingyen kapjuk hozzá a vizes takarítást, és olyan mobilan használható tér, ami egyszerre szobája kicsinek és nagynak. Ezért cserébe persze a kert kér is ezt-azt: gyomolást, fűnyírást, felsöprést, a szomszéd macskája piszkának eltakarítását, illetve az önként vállalt feladatok (konyhakert, virágágyás) rendben tartását.

„Én kis kertész vagyok”
Aki gyereket nevel, örül a kertnek, hiszen egy kis védett kültér, ahol kint lehet lenni, pancsolni, játszani, vagy ahova meg lehet hívni barátokat, mindig hasznos. Ahhoz azonban, hogy a kert valahogy kinézzen, tenni is kell. Azt, hogy mennyi energiát akarunk invesztálni a kerti munkálatokba, már jó előre érdemes eltervezni, hogy ennek megfelelően alakíthassuk ki. Ha pedig gyerek is van, dőreség őt nem bevonni a kinti munkálatokba.
Persze, nem a fűnyíró és a kasza, vagy kapa mellé kell állítani a kicsiket, de amilyen elánnal homokozni tudnak, annyi erőnek a tört részével már kész kertészek is lehetnek, és ha az egészet sikerül valami kézzel fogható eredménnyel megfejelni, egy motiváló, okító, egészséges foglalatosságot biztosíthatunk a gyermekünknek.

Életkornak megfelelően
Fontos a saját terület. Akármilyen kicsi egy gyerek, ki lehet vinni a kertbe, hogy felfedezze maga körül a világot. A kulcs, hogy megtaláljuk neki az életkorához illő érdekességet. Ha csecsemőnk van, aki még nem nagyon mozog és ugyanannyira leköti a nagy virág, mint a feje fölé lógatott játékok, értelemszerűen nincs sok extra teendőnk: piknikplédet a kertbe, és hagyjuk azon játszani.
Ha már „homokozóérett” a gyermek, kerítsünk le neki egy kis részt a kertből. Ne feltétlenül félreeső helyen, ahol „nem zavar”, érezze csak, hogy az „áskálódásaival” igenis központi szerepet tölt be. Építsünk vele együtt kerítést a területe köré, ezt lehet kövekből, virágcserepekből, akármiből, ami nem okoz sérülést. Ne féljünk feltétlenül a törékeny dolgoktól (pl. cserép), ha mi adjuk a kicsik kezébe, és elmagyarázzuk, hogy ez törhető és ezért vigyázni kell rá, az jobb, mintha egyébként maga próbálja ki.

A saját kertben aztán azt csinálhat, amit akar. Ha úgy tetszik neki, minden nap feltúrhatja, de egyszerűbb, igénytelenebb növényekkel (akár mutatós „gazzal” is, mint pl. a gyermekláncfű) beültetve ő is kipróbálhatja a növényekkel való bánást. Íme továbbá néhány dolog, amibe életkortól függően komolyabban bevonhatóak a gyerekek:

Locsolás. Locsolni, a vízzel játszani minden gyerek szeret. A programot már a boltban el lehet kezdeni, amikor választhat magának egy kis öntözőkannát. Ha van esővízgyűjtőnk, egy nem túl nagy vödörbe átmerve még a folyamatot is automatizáljuk, hiszen magának töltheti újra a kannáját.

Virágok. Az egynyári virágok (pl. árvácska, petúnia, stb.) olcsók és kezelhetők, egyszerű elültetni őket. A gyerkőcnek megmondhatjuk, hova ásson lyukat a földbe, majd ő öntözheti meg a földet, teheti bele a virágot, és járhat oda naponta, hogy inni adjon neki. Ezzel nő a felelősségérzete, és ha meg akarjuk lepni pl. a nagymamát, bármikor kivehető vagy letéphető a virág, és a gyerek maga büszkélkedhet el saját termelésű virágaival.

Zsázsa. Jól jegyezzük meg, és ne tévesszük össze a zsályával. A zsázsa magva minden bioboltban, sőt, nagyobb élelmiszerboltokban is kapható, ha azt írja a zacskó, hogy csak cserépbe való, ne hallgassunk rá: a zsázsa mindenhol kihajt. Azért szeretjük, mert finom, egészséges, és kb. 4 nap alatti sikerélményt nyújt. Egy napos délutánon elszórt magok már másnapra kicsíráznak, az ehető sziklevelek megjelenéséig pedig szintén nem kell sokat várni. Alkalmas olyanra is, hogy mintát szórunk belőle a balkonládába/ kiskertbe, meglocsoljuk, és az ennek megfelelően fog pl. cikk-cakk formájúra nőni. A finom, zöld levélkéket vajas kenyérre szórjuk, ez akár egy kerti uzsonna ceremóniája is lehet.

Gazolás. Nem kell rontó-bontó gyereknek lenni ahhoz, hogy szeressen gazolni. A rombolás pont olyan tanulási szükség, mint az építés. Ráadásul a gyerekek nagyon élesszeműek, ha elmagyarázzuk nekik, mire vadásszanak (ne a csalánnal kezdjük…), jó játék válhat abból, hogy szabadítja meg a kertet pl. az ádáz lapulevelektől.

Termények. Ami a kertben a földön terem, és mi képesek vagyunk leszedni, arra egy gyerek is képes. A pici szamócától a hatalmas patisszonig, ne féljünk bevonni őket a betakarítás szépségeibe! Egy tökfőzelék is jobban esik, ha ő maga szedte le előtte, és nem utolsó sorban azonosul a gondolattal, hogy a gyümölcsök és zöldségek nem a boltok polcain keletkeznek.

A fenti néhány példa több gyereken kipróbált, nem igényel különösebb tapasztalatot. Egyszerűen figyeljünk gyermekünkre, és támogassuk abban, ami tetszik neki. A kertben töltött idő legyen szórakozás és játék, ne napszám! A kerti munka végeztével pedig mindig mossuk meg alaposan a kezét.