Így készül a kürtőskalács otthon, sörösdobozzal

Amikor azt mondtam, sörösdobozzal fogok kürtőskalácsot sütni, de olyan finomat, amilyet még nem ettek azelőtt, senki sem hitt nekem. Pedig megtörtént. Csinálják utánunk!

A házi kürtőskalács nem az a sütemény, amit összedobok egy átlagos szerda délutánon. Csoportos program, terv kell hozzá, szerelő, tüzet rakó, szöggel-kalapáccsal jól elbánó férfiak és tésztagyúró asszonyok. 

Vagy persze fordítva, a lényeg, hogy ez egy társasági szertartás, amit kizárólag akkor szabad bevállalni, ha az embernek már az égvilágon semmi dolga nincs,  nyaral, sőt már a nyaralást is megunta, és túlságosan kipihente magát. Ha mindez megvan, akkor érdemes nekiállni, ugyanis semmi olyasmi nem kell hozzá, amit ne lehetne megtalálni egy átlagos kis kertes ház udvarán. Nem szükséges hozzá különleges eszköz, költségekbe se kell vernünk magunkat, és a végeredmény tényleg százszor, ezerszer jobb lesz, mint amit bármelyik bazári kürtőssütőben kapni. Nem beszélve arról, mennyivel olcsóbb így.

A német, cseh, szlovák, román hungarikum

Tavaly nagy botrány volt a kürtős kalács körül, mindenki a sajátjának akarta tudni. Végül persze úgyis bejegyezték hungarikumnak, hogy a szlovákok uniós védettséget buliztak ki, de csehek és románok is szeretnék kisajátítani a parázson sült, kémény alakú édességet. Szabó T. Attila erdélyi nyelvész külön tanulmányban foglalkozik a kürtős kalács elnevezéseinek történetével. Szerinte egyértelműen a kürtő, azaz kémény formáról kaphatta a nevét, habár a 19. századi erdélyi szövegekben előforduló említések alapján nem lehetett ősi erdélyi étel, inkább szász átvételnek gondolja.

Származása bizonytalan, de ez senkit nem zavar

Forrás: Ács Bori

Ezt igazolja az is, hogy sokan egy 1450-es heidelbergi kézirat említését nevezik ki a kürtős kalács legelső leírásának. A legrégebbinek feltételezett recept zabolai gróf Mikes Mária 1784-ben, kiadott erdélyi szakácskönyvében található, ezért is mondják a románok a magukénak, a magyar agrártárca azonban legutóbb kijelentette, hogy a kürtős kalács egyszerre székely, erdélyi és magyar. Az első receptek még nem használtak cukrot,  később cukrozták, de csak utólag, a ma is ismert, jellegzetes, roppanós karamell bevonatú foszlós kalács pedig már a 19. századi recepteknek felel meg.

Eszközök – a nyárs

Szükséges néhány sörösdoboz. Van, aki próbálta már papírtörlő hengerrel vagy kisebbfajta sodrófával, de mi attól tartottunk, hogy ezek nem jól bírnák a hőt, így a sörösdobozt választottuk, és remekül működött. Lehet persze spéci kürtőskalács sütő felszereléseket kapni, körülbelül két-négyezer forint a sütőfa darabja, akinek van ilyen, annak biztosan egyszerűbb dolga van. A tervezés tehát előző este kezdődik, mikor a sörözés után maradt dobozokat nem szabad kidobni, összenyomni, hanem szépen félre kell tenni.

Egy dobozra egy kisebb méretű kalács tekerhető fel, amit két kevésbé falánk vagy egy nagyobb étkű ember fogyaszt el. Hat főre tehát körülbelül négy-öt dobozzal érdemes készülni. Kell még egy nagy méretű szög és egy kalapács a doboz kilyukasztásához. Szükség van alufóliára, ebbe csomagoljuk a dobozokat. Aztán keressünk még néhány hegyes, hosszú nyársat, amire felszúrjuk a dobozokat.  Ezenkívül már csak pár téglát kell keríteni a nyársak kitámasztásához, meg persze jó, ha van egy tűzrakó hely, és fa, papír, gyufa.

Csak néhány sörösdoboz kell

Forrás: Ács Bori

A tészta

A kürtőskalácshoz valamivel kevésbé lágy tészta az ideálisabb, mint a sima foszlós kalácshoz, hogy könnyebb legyen nyújtani, vágni, tekerni, ne ragadjon és ne csússzon le sütés közben a dobozról. Nem kell bele annyi élesztő, amennyi a hagyományos kalácsba, nehogy a sülésre várakozó kalácsok a melegben túlkeljenek, és amorf szörnyekké váljanak.

A cikk még nem ért véget. A receptért olvass tovább!