Vigyázat, óvodás a konyhában!

Egy ötéves már simán elkészít egyedül egy muffint, perecet formáz, kenyeret gyúr, kekszet szaggat, és mindettől még boldog is. Összeszedtük azokat a recepteket, amelyek a legalkalmasabbak a közös sütögetésre.

Sokan azt vallják: a gyereknek semmi keresnivalója a konyhában. Láb alatt van, lassítja a munkát, koszt csinál, sőt megszúrja-vágja-égeti magát – „sipirc a szobádba, kisfiam, majd szólok, ha kész az ebéd.” Ebben persze sok igazság van, de nagy boldogságról mond le az, aki kizavarja a gyereket a konyhából. Gyerekkel – mármint azzal, amelyik magától jön, kérdez, segíteni akar, kíváncsi – főzni nagyon jó dolog. Persze csak akkor, ha éppen nem várunk vendégeket, nem sürget senki, nem sietünk sehova.

Nagyon cukik tudnak lenni, amikor mindenre megkérdezik, mi az, és nem értik, miért nem teszünk kolbászt a sütibe, mikor a kolbász finom, a süti finom, miért ne egyesülhetnének. Nem beszélve a csodálatos fejlesztő mellékhatásokról, amikkel mostanában minden ovis anyukát nyomás alatt tartanak: finommotorikai készségek fejlesztése, szem-kéz koordináció, szóval mindenre, amit a gyereken tuningolni kell, jó a közös sütés.  Hogy sok kosszal jár, és rengeteg türelem kell hozzá, az is igaz, de ez apró áldozat.

Amit egy nagyobb bölcsissel, kisebb ovissal már simán lehet

• Gépi habverővel tojáshabot verni, palacsintatésztát, keverős sütemények alapját keverni.
• Rántott húst panírozni. Rettenetes kosszal jár, de óriási élvezet, gyakorlatilag olyan, mintha homokoznának. A forró olaj közelébe nem mehetnek, de a lisztbe-zsemlemorzsába forgatást egész fiatalon meg tudják csinálni. A tojáshoz már komolyabb villakezelési technika kell.
• Bármit fakanállal kevergetni – a legjobb buli. Minél nagyobb a tál, annál kisebb a lötykölődés veszélye. Nagyobbak a tűzhelyhez is odaállhatnak egy sámlira pudingot keverni, persze felügyelettel.
• Tésztát gyúrni, szaggatni egyet jelent a gyurmázással.

A rendszer nálunk a következő: mindenki kap egy darab tésztát, ami csak az övé, azzal azt csinál, amit akar, teknősbékát, Darth Vadert, bármit. Nem csak a mézeskalács és a keksz esetében, bármilyen tésztánál jól jönnek a kiszúrók, és sok segítséget jelentenek a magok vagy a mazsola: a hóembernek gombja, a nyuszinak szeme lehet belőlük. Ha a tészta többi, emberi fogyasztásra szánt részébe is bele akar kontárkodni, akkor már követnie kell az én szabályaimat. Nem minden tészta alkalmas erre a célra, mert a hosszas, meleg manccsal gyömöszkölés nyúlóssá teszi, de a kenyértészta és a pogácsa, valamint a nem túl magas zsírtartalmú keksztészták egész sokáig bírják, de ezeket is gyakran utána kell lisztezni.

Sütemények tetejét lekenni, megszórni. Ezért a feladatért valódi harc megy, mert jópofa az ecset, vagy mert könnyű, mégis látványos munka, nem tudni, de a végén úgyis azt mondják majd, hogy azért lett olyan szép, mert ők kenték. És így is van. Külön boldogság, ha bizonyos részét rájuk bízzuk a művészeti tervezésnek, kombinálhatják a magokat a pogácsán, vagy kirakhatják gyümölccsel a torta tetejét úgy, ahogy nekik tetszik.

Folyadékot tálba önteni. A legkisebbeknek már az is öröm, ha a kiadagolt tejet, vajat, vizet ők önthetik be a tálba, ettől nagyon fontosnak érzik magukat. Igen, mellémegy. Elfogadjuk.

Kicsit nagyobbakkal már egészen komplex dolgokat meg lehet csinálni

Ha tud ötig vagy tízig számolni, akkor rá lehet bízni az adagolást: ebből egy, abból két kanállal tegyen a tálba, ezen jól meg lehet tanulni az alapanyagokat is. Egy ötévest már érdekli a folyamat, persze csak egyszerűsítve, például, hogy minek kell tojásba forgatni a rántott húst, mire való a liszt, azért kell jól kikeverni, mert a lisztcsomó nem finom stb.

A cikk még nem ért véget. Olvass tovább!