Ételallergia – kihat az egész család életére

Az óvodába, iskolába kerülő ételallergiás gyermekek étkeztetése külön figyelmet igényel. Mire ügyeljen a szülő, ha a gyermek speciális igényei miatt a menza nem jelent megoldást?

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. november 07. bencze.aron

Az óvodába, iskolába kerülő ételallergiás gyermekek étkeztetése külön figyelmet igényel. Mire ügyeljen a szülő, ha a gyermek speciális igényei miatt a menza nem jelent megoldást?


Az ételallergiások száma gyermekek körében a legmagasabb, megközelítőleg 6-7 százalék. A legismertebb allergén a tej, tojás, szója, hal, eper és mogyoró. Az ételallergia egyetlen kezelési módja a kizárásos diéta, vagyis a betegnek tartózkodnia kell az allergén összetevőket tartalmazó ételek fogyasztásától. Az ételallergiás gyermekek ellátása speciális gondoskodást igényel a szülő részéről – magyarázza dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gyermekgasztroenterológusa. Ez a 3 év alattiak esetében nem jelent problémát, hiszen az otthoni környezetben, az édesanya többnyire külön főz az ételallergiás gyermek részére, illetve odafigyel az elfogyasztandó ételek összetevőire. A nehézséget az jelenti, ha a gyermek közösségbe, óvodába kerül, ahol nem biztosított a speciális igényeknek megfelelő étkeztetés.

Közös gondoskodás

Az óvodák, iskolák többsége nincs felkészülve a speciális táplálkozási igényű gyermekek ellátására. A szülők ezért többségében a hét elején áttanulmányozzák a heti étlapot és szükség esetén külön készítik el az aznapi fogásokat. A gyermekek számára is az a legjobb megoldás, ha szülői segítséggel ők is az étlapon szereplő – például gluténmentes liszt, laktózmentes tej, vagy más allergénmentes összetevők felhasználásával készült –  ételt fogyaszthatják, mint társaik –tette hozzá a doktornő. Így sem állhatunk azonban a gyermek mellett a nap minden percében, ezért fontos, hogy a szülő azt a tudást, amit az évek alatt összegyűjtött a gyermek étkezéséről, az ételallergiáról, megossza környezetével, a gyermeket napközben gondozó óvónőkkel, tanítókkal. Fontos, hogy életkorának megfelelően a gyermeket is tanítsuk meg arra, hogy melyek azok az ételek, amelyek fogyasztását kerülnie kell.

Összetevők

Fontos, hogy főzés során és az uzsonnára csomagolt ételeknél olyan termékeket válasszunk, amelyeket a gyermek biztonsággal fogyaszthat. Az Egyesült Államokban 2006 óta előírás, hogy az akár csak nyomokban fellelhető allergéneket is egyértelműen fel kell tüntetni a termékek csomagolásán. Az Európai Unió országaiban a 2003-ban kiadott, majd 2007-ben módosított Annex IIIa írja elő, hogy mely  allergén összetevőket köteles a gyártó a terméken feltüntetni. Vásárlás előtt tanulmányozzuk tehát az összetevők felsorolását és ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a gyermek biztonsággal fogyaszthatja az adott készítményt, inkább ne vegyük meg. Előfordulhat, hogy bizonyos élelmiszerek összetevői időnként megújulnak, a csomagoláson lévő címkét ezért mindig olvassuk el.

 

Jobb a bajt megelőzni

Ételallergia esetén az allergén összetevők egészen kis mennyiségben történő fogyasztása is súlyos mellékhatásokat okozhat. Kisebb gyermekeknél hasznos lehet, ha az allergiára figyelmeztető karszalagot hordanak, vagy az uzsonnás dobozra ragasztunk figyelemfelhívó matricát. Akkor se essünk kétségbe, ha a gyermek a barátainál tölti a délutánt, esetleg egy barátja születésnapjára kap meghívót. Ilyen esetekben készítsük el otthon az allergénmentes süteményeket, vagy vásároljunk egy szelet glutén-, tej-, vagy laktózmentes tortát, amit aztán a többiekkel együtt elfogyaszthat.

Ismerjük fel a tüneteket!

A legnagyobb odafigyelés mellett is előfordulhat, hogy a gyermek allergént tartalmazó ételt fogyaszt. Az ilyen esetekre is fel kell készülni. Az első és legfontosabb, hogy ismerjük az allergiás reakció jeleit, melyek az étel fogyasztását követően néhány perccel, vagy órával később is jelentkezhetnek. Ha a gyermeken kiütések, bőrpír jelentkezik, esetleg a szájában tapasztal égő, viszkető érzést, nyelve, ajkai megduzzadnak, hányinger, hányás, hasmenés, rossz közérzet alakul ki, azonnal hívjunk orvosi segítséget. A kezdetben enyhének látszó tünetek rövid időn belül súlyos, akár életveszélyes állapot kialakulásához is vezethetnek. Az enyhébb tünetek többnyire antihisztamin készítmények alkalmazásával jól enyhíthetők, a súlyos allergiás reakciók gyors kezeléséhez epinefrin szükséges. Használatuk módjáról a kezelőorvos ad pontos tájékoztatást.

Betegségtudat nélkül

Az ételallergia diagnózisa után nagy mértékben átalakul a család élete. Nem csak a konyhában változnak meg a főzési szokások, de más fajta szervezést igényel a szabadidős programok kivitelezése is. Szükség lehet rá, hogy a konyhai polcok elrendezését is úgy alakítsuk át, hogy a gyermek csak az ő számára biztonsággal fogyasztható ételekhez férjen hozzá. Családi programok során keressünk olyan éttermeket, ahol allergénmentes fogások közül is biztonsággal válogathatunk. (Itt sem árt azonban, ha a rendelés során rákérdezünk az összetevőkre.)

Fontos, hogy a gyermekben mélyítsük el, hogy melyek azok az ételek, amelyeket nem fogyaszthat, mindezt anélkül, hogy betegségét a mindennapjaira nehezedő teherként élné meg. Az édesanyák fontos szerepet játszanak ebben. Ők azok, akik folyamatosan kutatják a lehetőségeket, hogyan lehet a főzési szokások átalakításával zökkenőmentessé tenni az átállást. Próbáljunk ki – esetleg a gyermek bevonásával – új ízeket. Ne a lemondásra helyezzük a hangsúlyt, tegyük színessé, érdekessé a speciálisan az ő számára készített ételeket.

Jó hír, hogy a statisztikák alapján a gyermekek közel 95 százalékánál az évek múlásával megszűnnek az ételallergiás tünetek, így minden változtatás csak rövidebb-hosszabb ideig szükséges. Ezt igazolja az is, hogy felnőttek körében az ételallergia előfordulása ritkább, 1-2 százalék körülire tehető.