Folytatás következik
Évi 150 ezer látogató, sok fiatal, temérdek program, patinás múlt: idén ünnepli 40 éves fennállását a Marczibányi Téri Művelődési Központ. Az igazgató szerint a jövő sem lesz rosszabb.
Évi 150 ezer látogató, sok fiatal, temérdek program, patinás múlt: idén ünnepli 40 éves fennállását a Marczibányi Téri Művelődési Központ. Az igazgató szerint a jövő sem lesz rosszabb.
Az egykori Külső Kis Rókus utca – Rét utca – Külső Nagy Rókus utca és egy Rézmál felé vivő névtelen mezei út közé ékelt tisztás a 19. század elejéig a Lauswiese (Tetvesrét) nevet viselte. 1803 körül Marczibányi István az addig beépítetlen dűlőt megvásárolta és a budai ifjúság számára „játszás és tornászás” céljára végrendeletileg odaadományozta.
Halála (1810) után hivatalossá válik az addig félhivatalos megnevezés, és a térképekre is felkerül a Marczibányi rét felirat. A rét beépítése a századforduló utáni évtizedre tehető. Ekkortól Marczibányi tér, majd ezen a helyen épült fel 1972-ben a jelenlegi Marczibányi Téri Művelődési Központ.
Marczibányi István nagyvonalúsága, törekvése, hogy legjobb tudását és vagyonát a rászorulók, a gyerekek és fiatalok rendelkezésére bocsássa, ma már ritkaságszámba megy – mondja az intézmény igazgatója. Marczibányi István – mondja – Magyarország egyik legnagyobb mecénása volt, „nehezebb pillanatainkban szoktuk őt emlegetni”. Németh Katalin ugyanakkor hangsúlyozza, óriási szerencséjük, hogy fenntartójuk, a II. Kerületi Önkormányzat példaértékűen figyel a központra és két társintézményére, a Vízivárosi Galériára illetve az ugyancsak jubiláló – idén 50 éves – Berczik Sára Budai Táncklubra.
Az ünnepi évet a Magyar Kultúra Napján nyitották. Ez alkalomból rangos elismerésben részesültek, megkapták a „Minősített Közművelődési Intézmény Címet”. Ezt a kitüntetést az országban mindössze tizenhét intézmény érdemelte ki. Mindez – mondja az igazgató – nagyon komoly pályázati munka végeredménye. 12 tevékenységünkből nyolccal pályáztunk, és mindegyikre megkaptuk a minősítést, ami nagy büszkeség és lehetőség a számunkra.
E cím, de a közművelődés, a kultúra világa sem hagyja azonban, hogy túl sokáig merengjenek a múltba: Németh Katalin hangsúlyozza, az ünnepléssel párhuzamosan – a szükségszerű és velejáró nosztalgiázás mellett – a jubileum főképp a jövőről kell, hogy szóljon.
Az igazgató szerint ezekben az években korszakváltáson megy át az intézmény, hiszen változik a közművelődés szerepe, funkciója, általában az újabb és újabb pályázatok mentén új szempontok kerülnek előtérbe. A mai gyerekeknek, fiataloknak, fiatal felnőtteknek számtalan lehetősége nyílik a kikapcsolódásra, a közművelődés szerepe más hangsúlyokat kap. Előtérbe kerül az újfajta közösségekhez való csatlakozás/tartozás igénye, az élethosszig tartó tanulás szükségszerűsége, amire az intézmény számtalan lehetőséget biztosít már ma is.
„Azt gondoljuk – jegyzi meg ezzel kapcsolatban -, hogy az új címmel és azzal, hogy stratégiai szempontok mentén gondolkodunk a munkánkról, munkatársainkat rendszeresen képezzük, nagyon korszerűen állunk hozzá a szakmánkhoz , de erre szükség is van ma”.
Miért választja ma egy fiatal éppen a Marczit? Az igazgató szerint szerencsések, hiszen a táncháztól kezdve a táborokon át a koncertekig nagyon sokféle programot tudnak biztosítani, vonzó alternatívákat kínálnak.
A tavaszi időszakban a Berczik Sára Budai Táncklub jubileumáé a főszerep, az ősz a művelődési központ születésnapjáról fog szólni.
Ekkor indul majd egyhónapos akciójuk is, a „Hagyj egy nyomot”, melyben mindenkit, aki valaha járt itt arra kérnek, valamilyen formában – virtuálisan vagy a valóságban (kép, rajz, írás, performansz…) örökítse ezt meg számukra.