A gazdasági növekedéssel a családtámogatások tovább bővülhetnek – A babaváró programról kérdeztük a Kopp Mária Intézetet
A kormány nemrég jelentette be, hogy két évvel meghosszabbítják a babaváró program visszafizetési határidejét. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Miért nem születtek meg a kívánt gyermekek, és mire számíthatnak a családok az elkövetkezendő időszakban? A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) segítségével látképet készítettünk a babaváró program eddigi eredményeiről.
Mit jelent a babaváró visszafizetési határidejének meghosszabbítása a gyakorlatban? Hány családot érint az intézkedés? Ők mire számíthatnak?
A magyar családtámogatási rendszer nemzetközi szinten is egyedülállónak számít, hiszen minden élethelyzetre igyekszik segítséget nyújtani, összesen több mint 30 intézkedésből áll. Fontos, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen, ebben segítheti a fiatalokat, a gyermeket tervező házaspárokat a 2019. júliustól elérhető immár öt éves babaváró támogatás is. A babaváró támogatás az egyik sikerterméke a magyar családtámogatási rendszernek. A 2019 július elsejei bevezetése óta ugyanis 246 ezer család élt már ezzel a lehetőséggel, vette igénybe a babaváró támogatást, ami korábban egy maximálisan 10 millió forintos, 2024 januárjától pedig egy maximum 11 millió forintos, kamatmentes, szabad felhasználású kölcsön a gyermeket tervező házaspárok számára.
Kutatások is bizonyítják, hogy a magyar fiatalok családpártiak, vágynak családra, szeretnének családot alapítani és legalább két gyermeket tartanak ideálisnak egy családban. A házasságot tartják a legideálisabb együttélési formának, különösen a gyermekneveléshez. Az elmúlt években azonban számos kihívással kellett szembenéznünk. A Covid-járvány, a háború okozta bizonytalan gazdasági helyzet mind befolyásolták a fiatal párok gyermekvállalási terveit, az érintettek egy része emiatt elhalasztotta a gyermekvállalást.
A napokban bejelentett intézkedés értelmében azon házaspárok számára, akik 2019. július 1. és 2021. július 1. között vették igénybe a babaváró támogatást és még nem született gyermekük, a vállalási határidőt a kormány meghosszabbította, ami így egységesen 2026. július 1-jére módosult.
Mentőövet dob a kormány a babavárósoknak: két év a türelmi idő a gyerekvállalásra
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 2024. július elseje után azok, akiknek lejárna az ötéves időtartam, de még nem született gyermekük, legfeljebb kétéves hosszabbítást kaphatnak.
Nagy segítség ez a magyar családok számára, hiszen a visszafizetési kötelezettség júliusig pár száz családot, de év végéig akár több ezer családot is érinthetne. Ezeknek a családoknak most egyösszegben kellene visszafizetniük az eddigi kamattámogatást, nagyjából kétmillió forintot, valamint megszűnne a fennmaradó hitelösszegre a kamattámogatás, így ötvenezerről akár százezer forintra nőne a havi törlesztőrészlet.
A határidő változást a hitelintézetek hamarosan hivatalosan is közlik az érintett ügyfelekkel.
A felvett hitel szabad felhasználású. Lehet tudni, milyen célra vették fel a legtöbben a támogatást?
A KINCS egy 2022-es kutatása szerint a babaváró támogatást a legtöbben lakáscélokra fordították, ingatlan vásárlásra vagy otthonfelújításra, de voltak, akik autóvásárlásra vagy hitelkiváltásra. Az MNB 2020-as kutatása ugyanezt támasztja alá, a babaváró hitelek felvétele mögött főleg lakáscélok dominálnak: a válaszadók háromnegyede fordította legalább részben lakásvásárlásra és/vagy –felújításra, vagy más, ingatlannal összefüggő célra a hitelösszeget. További jellemző célok a gépjármű-vásárlás, a (nem ingatlan jellegű) befektetés, a nem ingatlancélú hitelkiváltás, illetve a fogyasztás, mely utóbbi cél gyakran szolgálja a gyermekvállalással kapcsolatos kiadások fedezését.
Amikor bevezették a babaváró támogatást, az volt a cél, hogy a kívánt gyermekek megszülessenek. Milyen hatása volt az intézkedésnek a gyermekvállalásra?
A statisztikai adatokból azt látjuk, hogy a babaváró támogatás 2019 februári bejelentését követően számos pozitív változás következett be a magyar családok életében. Egyebek között jelentősen emelkedett a házasságkötések és a születések száma, nőtt a teljes termékenységi arányszám, ahogy az is jól látható, hogy egyre több gyermek született házasságba.
Míg 2019-ben a babaváró támogatás bejelentésének évében valamivel több mint 65 ezer házasságkötés történt és 89 ezer gyermek született, addig az ezt követő években ezek a számok jelentősen emelkedtek, amiben a családtámogatásoknak, köztük a babaváró támogatásnak is jelentős szerepe van. A házasságkötések száma 2020-ban már 67 ezerre, 2021-ben pedig 72 ezerre nőtt. Miközben az Unió valamennyi országában csökkent a házasságkötések száma a pandémia éveiben, egyedül Magyarországon volt növekedés.
A születések száma is emelkedett a babaváró támogatás bevezetését követően. 2020-ban az előző évihez képest 3,5 százalékkal nőtt és a növekedés folytatódott 2021-ben is (+0,8 százalék), több mint 93 ezer gyermek született ekkor. Tehát összességében a járvány ellenére nőtt a születésszám hazánkban. 2022-ben és 2023-ban azonban a háború okozta gazdasági és energiaválság némileg visszavetette a házasságkötési és a gyermekvállalási kedvet, amiben komoly szerepe volt annak is, hogy jelentősen csökkent a szülőképes női korosztály létszáma.
A babaváró program 2019. július elsejei indulása óta eddig 246 ezer család igényelte a támogatást, 158 ezer családban pedig már született is gyermek, összesen 211 ezer.
A WHO statisztikája szerint minden 6. pár küzd meddőséggel az élete során. Mi a helyzet Magyarországon?
A meddőség egy olyan probléma, amely egyre jelentősebb méreteket ölt Magyarországon is.
Hazánkban a WHO statisztikáihoz hasonlóan minden ötödik-hatodik párt érint a meddőség, 35 éves kor felett pedig már majdnem minden második párnak nehézséget jelent a gyermekvállalás.
A növekvő trend részben összefügg azzal, hogy a párok egyre későbbi életszakaszban vállalnak gyermeket, ami növeli a női és a férfi meddőség valószínűségét is. Orvosi kutatások szerint a férfi eredetű meddőség megegyezik a női eredetű meddőség arányával: a meddő párok esetében a férfiak 30-35 százalékban, a nők szintén 30-35 százalékban érintettek. A meddő párok esetében közös érintettségről az esetek 20 százalékban beszélhetünk, illetve 15 százalékban ismeretlen az eredet.
Említették, hogy komoly hatással voltak a gyermekvállalási hajlandóságra az elmúlt év nehézségei, a Covid-járvány és az orosz-ukrán háború. Milyen módon befolyásolta ez a fiatalokat a gyermekvállalásban?
A háború, a szankciók, az infláció, a magas kamat miatt jelentősen megváltozott az otthonteremtés, a banki hitelezés. Ezek is befolyásolták a fiatalok, a családok gyermekvállalási terveit, az érintettek egy része ezért elhalasztotta a gyermekvállalást. Ez nem csak Magyarországra igaz.
Azt látjuk, hogy az elmúlt 1-2 évben Európa csaknem minden országában csökkent a születések száma. Ez alól Magyarország sem kivétel, hiszen kihívásokkal teli éveket élünk.
Összességében ezek a körülmények minden bizonnyal hozzájárultak ahhoz, hogy nem minden igénylő családban sikerült eddig a gyermekvállalás. Ezen előre nem látott események bekövetkezése miatt is döntött úgy a kormány, hogy meghosszabbítja a határidőt.
Egyes hangok szerint a kezdeti lendület után megtorpant a gyermekvállalási kedv itthon…
A gyerekvállalási kedv nagyon összetett dolog. A csökkenés okaként meg kell említeni a Covid-járványt és a háború gazdasági és érzelmi hatásait is, Európa békéje felborult. Mindenki békében és biztonságban vállal szívesen gyermeket. A családok számára az a legfontosabb, hogy a békét, a biztonságot, a kiszámíthatóságot, a munkahelyet megőrizzük és a gazdaság újra lendületet kapjon.
Nagy érdem, hogy a mostani háborús időkben is megvédtük a családtámogatásokat, sőt még nagyobb támogatást hozott a CSOK plusz, a falusi CSOK, most indult az új otthonfelújítési program is. A gazdasági növekedéssel a családtámogatások tovább bővülhetnek, és bízunk benne, hogy minden vágyott gyermek megszületik.
Raj-Czefernek Léna
Kiemelt kép forrása: Freepik
