A maszk többet árt, mint használ – ha helytelenül viseljük

A koronavírus-járvány miatt hordott maszkok elsősorban nem arra valók, hogy a hordozójukat védjék, hanem hogy akadályozzák a közösségi terjedést azokon a helyeken, ahol nem betartható az emberek közötti másfél méteres távolság – hívta fel a figyelmet lapunknak adott nyilatkozatában Bagdy Virág sürgősségi orvos. Cikkünkben az ő segítségével annak a hónapok óta tartó vitának jártunk utána, hogy a maszkok tényleg védelmet nyújtanak, vagy valójában semmire nem jók.

Hétről hétre röppennek fel hírek azzal kapcsolatban, hogy a maszkok használata nemcsak hogy nem segít, de még káros is lehet. Azt már megszokhattuk, hogy az interneten számos álhír kering, hol az egyik, hol a másik oldal igazságát erősítve. Ám a bizonytalanság ennek a témának az esetében azért is nagy az emberekben, mert még az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is módosította a saját ajánlását a maszkok közösségi használatát illetően. Március végén azt mondták: nincs szükség a használatukra, hisz semmilyen tudományos bizonyíték nincs rá, hogy valóban érnek valamit. Aztán június 4-én azzal álltak elő, hogy mégis hordani kell.

Álláspontjuk megváltoztatásának hátterében valószínűleg nemzetközi nyomás is meghúzódik, hisz addigra már számos államban kötelezővé tették a maszkhasználatot.

– A WHO azt azért mindig egyértelműen hangsúlyozza, hogy a közösségi maszkhasználat előnyökkel és hátrányokkal is bír. Fontos leszögezni, hogy a maszk önmagában nem véd, még a legprofibbak sem! Sokan mégis ezt hiszik, ezért a maszk viselése hamis biztonságérzetet ad az embereknek. Úgy vélik ugyanis, hogy ha a maszkot felveszik, nincs is szükség a távolságtartásra.

A vírust legsikeresebben úgy kerülhetjük el, ha megtartjuk az 1-2 méteres távolságot.

Ahol ez kivitelezhetetlen, például boltokban, hivatalokban, postákon vagy a tömegközlekedésen, ott jöhet a maszk! – fejtette ki Bagdy Virág.

Kitért arra is, hogy a szövetmaszkok valójában arra jók, hogy a fertőző beteg ne adja át környezetének a vírust. A sebészi maszkok védőereje sokkal jobb, mint az egyszerű szövetmaszkoké. – Mindez persze nem jelenti azt, hogy ne vásároljunk otthon készült maszkokat, hisz azok is sokat segíthetnek. A jó maszk háromrétegű, a külső rétege valamennyire vízlepergető, a belső rétege pedig nedvszívó, hogy a kilélegzett párát megszűrje. Fontos az is, hogy jól illeszkedjen az archoz. Legyen mosható, és a mosással se az alakját, se a szerkezetét ne veszítse el. És természetesen rögzíthető is legyen a megkötővel vagy a fülre helyezhető hurokkal – mutatott rá a doktornő.

A vírus két fő terjedési útja a cseppfertőzés és az érintés. A szervezetünk az arcon a legfogékonyabb a vírusokra, hiszen a szem vagy a száj esetében rögtön a nyálkahártyához tud kapcsolódni. A vírus számára pedig éppen a nyálkahártya a tökéletes közeg a szaporodásra. Ezért kell ezeket a területeket kifejezetten védeni. Aki beszél, köhög vagy tüsszög, könnyen átadhatja a betegséget,

ezért fontos a távolságtartás, illetve az, hogy a könyökhajlatunkba vagy egy zsebkendőbe tüsszentsünk és köhögjünk.

– Arra is figyelnünk kell, hogy mielőtt feltesszük a maszkot, kezet kell mosni. Ha erre nincs lehetőség, használjunk alkoholos kézfertőtlenítőt! Úgy helyezzük fel, hogy az orrot és az állat is takarja, és legyen megfelelően feszes, tehát ne nyomjon, de ne is legyenek nagy rések az arc és a maszk között. Emellett gyakran mossunk kezet, ne piszkáljuk a maszkot, mert fertőzéseket vihetünk fel rá! Lehetőleg csak felvételkor, illetve levételkor nyúljunk hozzá, és ne piszkáljuk az arcunkat sem! – hívta fel a figyelmet Bagdy Virág. Hozzátette,

a levétel is kulcsfontosságú: ideális esetben ekkor is kezet kellene mosnunk, de ha erre nincs lehetőség, megfelelő az alkoholos kézfertőtlenítő is.

– A maszkot úgy kell levenni, hogy közben ne érintsük az arcunkhoz a külső felszínét, sőt, ha tudjuk, meg se fogjuk! Levétel után ne dobjuk be csak úgy a táskánkba! Legyen mindig nálunk egy zacskó – tanácsolta Bagdy Virág. Hozzátette, jó, ha több maszkunk is van, hiszen minden nap legalább egyszer ki kellene mosni, lehetőleg a vírusokat is elpusztító 60 fokon. A jó maszk olyan anyagszerkezetű, hogy abban fenn tudnak akadni azok a részecskék, cseppek, melyeken keresztül a vírus bejuthat a szervezetünkbe. A másik elvárás pedig az, hogy légáteresztő is legyen a megfelelő légzés biztosítása miatt.

A WHO ajánlása szerint 2 év alatti gyermekekre nem kell maszkot adni, ahogyan azokra sem, akinek nehézlégzése van, hisz az tovább nehezíti a légzést. Olyan testi, lelki sérülteknek sem ajánlják, akikre nézve valamiért veszélyes lehet a maszk használata. Ha az embernek van valami az arcán, ösztönösen gyakrabban piszkálja a fejét, ezért is árthat többet, mint amennyit használ. Érdemes tehát betartani ezeket az előírásokat, hogy biztosan ne okozzunk problémát éppen akkor, amikor védekezni szeretnénk a vírus ellen. Mint Bagdy Virág fogalmazott: ha mindenki betartja a helyes maszkviselés szabályait az egyéb óvintézkedések mellett, az biztosan segít a vírus terjedésének csökkentésében!